Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 5. (Rudabánya, 2008)

Szakirodalom - Két régi sorozat új kötete. (Hadobás Sándor)

nelmi adatok mellett nagy teret szentelnek a kohósalakok tanulmányozásának, aminek eredményeiből az egykori technológiára lehet következtetni. (39-46. old.) Az előbbi két szerző, továbbá P. Fecková és P. Roth munkája a Coburgok leghíresebb vasmüvét, a pohorellai (más néven Nová Huta-i) Ferdinánd-hutát vizsgálja többféle szempont szerint. A rövid történeti áttekintés után a kohósalakok általános jellemzőit, valamint kémia és mikroszkópiai elemzését is közli. (47-54. old.) Az ugyancsak szlovákiai M. Lackó a mecenzéfi hámoripar történetét vázolja fel a kezdetektől a legutóbbi időkig a szlovákiai (nekünk a felvidéki) vasművességgel való kontextusában. Mellékletként 6 lapot közöl Josef Brösztel alsómecenzéfi hámoros kapáinak áruismertetőjéből. (55-65. old.) /. Laboutková az 1742 és 1899 között fennált mariazelli (Ausztria, Steiermark) vasöntödét mutatja be. A híres zarándokhely gyárának termékei annak idején Magyarországra is eljutottak. Az irodalomjegyzékből kitűnik, hogy a szerző forrásul használta Pusztai László: Magyar öntöttvasművesség című munkáját is. (71-80. old.) Utolsóként J. Haubelt tanulmányáról szólunk, amelyben érdekes kiegészítéseket közöl a Sozietät der Bergbaukunde történetéhez. (81-85. old.) Sajnos nálunk a cseh és a szlovák nyelvvel kevesen birkóznak meg, így az ismertetett kiadványok nemigen hasznosulnak a hazai bányászat- és kohászattörténeti kutatásokban. Pedig érdemes lenne figyelni rájuk, mert szinte minden kötetükben találhatunk olyan tanulmányokat, amelyek a történelmi Magyarországra (is) vonatkoznak.