Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)

Közlemények - Kövületek Rátkáról. (Dr. Lenkei Tibor)

A hypoplastron négyzetes; középtájékon felismerhető az inguinalis behúzódás. A kőbél magassági indexe (magasság/hossz) 1:3, illetve szélességi indexe (szélesség/hossz) 4:5. (1/b. ábra.) 1966-ban Marian Mlynarski említ egy leletet Mádról (fam.: Enydidae Gray; sub fam.: Batagurinae McDowell; genus: Mauremys Gray; Mauremys sp.) Ez a 110 x 73 mm-es kövület anyagában, megtartásában akár a miénk, töredékes, mely a 6. neuraliától és a 8. peripheraliától lefelé kezdődik. Jelentős méret- és formabeli különbségek adódnak e között a kövület és az általunk leírt teknős között, tehát nagy valószínűséggel különböző fajba, talán genusba tartoznak. 2. Emlős agykitöltés Megragadom az alkalmat, hogy e hasábokon szóljak először egy rendkívüli kövületről, melynek leírása folyamatban van. Az egyedülálló lelet egy gerinces állat koponyakitöltése, mely az 1965 és 1970 között a rátkai limnokvarcit bányából előkerült számos látványos és érdekes fosszília közül is kiemelkedik. 1968-ban találta Benke István bányamérnök; sokáig lappangott, majd a közelmúltban előkerült. A kitöltés híven adja vissza a még ismeretlen állat nagyagy-féltekéinek tömegét. A girusok részletekbe menően le írhatóak. Megmaradt a vérérhálózat nagyja, sőt az agy hártyák rétegei is körvonalazhatóak. Az agyalapon az idegkilépések szépen reprezentáltak. Leírható a kisagy, a nyúltagy, az agytörzs, sőt a belsőfül is. Megmaradt, bár csontszerkezetileg érdekesen átalakult a tarkócsont. Egyszóval olyan fosszíliáról van szó, melyre megtalálója és az új fajba tartozás bizonyítottsága esetén névadója méltán lehet büszke. (2-6. ábra.) A szerzőről: Dr. Lenkei Tibor (szül. 1968) kolozsvári kutatóorvos, aki a gyógyítás mellett paleopaíhológiával, mineralógiával, középkori üvegekkel, üvegzománccal, népi orvoslással és magyar nyelvemlékek kutatásával foglalkozik.