Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)

Tanulmányok - A bányászat története Komlóskán. (Havassy András)

A bentonitbányászat története (Részletes adatok 1956-ig, Frits J. összefoglaló jelentésének megjelenéséig állnak rendelkezésre.) Bentonitot Magyarországon először 1936/37-ben fedeztek fel Komlóskán piritkutatás tárójában. (Egyes adatok szerint Frits József és Nemesik Antal már 1935-ben kísérleti jelleggel szállítottak el a kitermelt anyagból.) Az előfordulást Várszély Béla és Ödön kőbánya-tulajdonosok és bányakutatók 1931-36. évi kaolin-, festékföld- és piritkutatásai tárták fel. Az első piritkutatások a Subanya-árokban, illetve a Középdombon folytak, majd 1935/36-ban mentek át a Szkalka és a Bolhás területére, hogy a teléreket egy esetleg ércesebb zónában harántolják. A bánya földrajzi helyzete: Komlóska határában a Bolhás-hegy K-i oldalán é. sz.: 48° 21* ,k. h.: 21° 58,5'. Elsőként a Mária-tárót nyitották meg a Bolháson 280-290 m-es tszf. magasságban, az 1882 hrsz.-on, egy vízmosás szélén K-Ny-i iránnyal. Célja a kb. É-D-i csapású kalcit- és kvarcittelérek harántolásával az érces terület elérése volt. Összes hossza 130 m. A hidrokvarcit-telérékben ércet nem találtak. Ez a vágat tárta fel azt a zöldes színű anyagot, melyet először kaolinnak hittek. Később ezt a vélekedést elvetették, mert nem mutatott tűzállóságot. Az akkori ásványtan-könyvek nem tartalmazták a bentonit nevet, ennek is betudható az a sokféle elnevezés, ami az elemzések során felmerült (forráskvarcit[!], allophán, Walkerde, Bleicherde). A vágat a bentonitot 8-50 méter között harántolta, az 50. m-től robbantani kellett. Az elégtelen kiépítés következtében felgyűlő vizek miatt a kutatást beszüntették. (A felszíni víz a réteglapok és a törések mentén mozog lefelé.) E tárónak kb. 100 m-rel való továbbhajtása ERITS J. (1951) szerint végleg tisztázhatná a komlóskai ércesedés kérdését. A bánya a háború alatt a művelés hiánya miatt beomlott. 1946ban indult újra a kutatás, és az egykori Mária-táró külszínig érő omlásai mellett 2 aknával 10 és 15 m hosszúságban az év végéig 10.000 t bentonitot tártak fel. A valószínű készlet ennek sokszorosára tehető (1951), mert a csapásirányú kiterjedés ismeretlen, és a mélység felé is bővülés várható. A fedőrétegek 3-5 m vastagságú-