Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)

Tanulmányok - A bányászat története Komlóskán. (Havassy András)

A bentonit felhasználása: öntöde - szintetikus homok gyártása; olajipar - derítőföld; mélyfúrás - öblítőiszap; vegyipar - adszorbens és telítő; talajjavítás, kerámiaipar, szappangyártás. A komlóskai bentonit iszapjavító tulajdonsága tette lehetővé a dunántúli olajkutató mélyfúrásoknál (MAORT) való alkalmazását és feleslegessé tette az Aquagél és Tixoton anyagok importját az USA-ból illetve Németországból 1939-ben (Bányászati és Kohászati Lapok). Duzzadóképességét (tixotrópiáját) Barna János vegyészmérnök, öntödei homokjavító tulajdonságát pedig Jakóby István kohómérnök ismerte fel 1940-ben. 1946-47-töl a fehér színű változatot egyszerű őrlés után derítöföldnek használták, pl.: napraforgóolaj színtelenítésére. A kőzet leírása: fehér, zöld, rozsdás, allophán szerű habitus, réteges, vaskos megjelenés. Mineralógi

ai szempontból figyelemre méltó, hogy egymással váltakozó rétegek építik fel. A rétegek 0,2 - 0,8 m vastagságúak, színben és keménységben is különböznek. Ennek előnye, hogy kevesebb vegyszerrel különböző hatású végtermékek nyerhetők. A bentonit feldolgozást igényel, csak őrölve és aktiválva hasznosítható. Az aktiválás Na-ionos (szódás) módszerrel történik és így jól megkülönböztethető a kaolintól (FRTTS J. 1951). Az őrlőmű létesítését Sárospatakra vagy Sátoraljaújhelyre terveztek. Vegyi elemzések alapján a komlóskai bentonit a hazai nyersanyagok között figyelemreméltó helyet foglal el, mert savas és lúgos úton is aktiválható és gyakorlati kipróbálási eredmények alapján a legjobb külföldi bentonitokkal (USA, Orsova [Románia]) egyenértékű. Vízfelvevő képessége 1500-2000 % -os, az addigi legjobb az országban. Készletbecslés: az Új táró 63-123 m között (máshol 48 métert írnak) bentonitot harántolt fedőjében és feküjében bontott andezittel, megalapozva (az első elmélet szerinti) andezitből való keletkezés elméletét. A készletet FRITS J. (1951) 810.000 t-ra becsli, az ország egyik legjelentősebb bentonit előfordulásának mondja. Az adat 1956-ra 673.820 t-ra módosul, mert a tufából való keletkezés óvatosabb mélységi becslést (kb. 50 m) kíván az eredeti tufavastagság illetve az erózió függvényében. Rétegzettségét a tufa erede-