Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)
Tanulmányok - A bányászat története Komlóskán. (Havassy András)
Bentonitbányászat A Komlóskán bányászott ásványkincsek közül legnagyobb irodalmajelentőségének megfelelően a bentonitnak van, amely Komlóska legjelentősebb ásványkincse, mind a termelési érték, mind a kitermelt mennyiség, mind pedig a valószínűsíthető készletek tekintetében. A bentonit keletkezése, összetétele, minősége, mennyisége és felhasználása A bentonit egyéb (népies) megnevezései: kallóföld, csapóföld, ványolóföld, kővelő vagy szappanföld, Esztonit (Esztó Péter soproni egyetemi professzorról). A komlóskai bentonit-, andezit- és riolittufa-sorozat poszt vulkáni működés során elváltozott kőzettani fáciese (FRITS J. 1956). Kulcsár (1956) szerint a bentonit nagy (63-77%) kovasavtartalma a riolittufából való keletkezésre utal. (Korábban tisztán andezitből eredeztették.) A bentonitot túlnyomó részt az idősebb andezit keret közé tektonikusán lezökkent riolittufából utóvulkáni hidrotermák alakították ki az EÉNy-DDK-i fő tektonikai iránynak megfelelően, bár a bentonitosodás valószínűleg már a tengervízbe való leülepedés után megindult (KULCSÁR L. 1957, SZÉKYNÉ FUX V. 1957). Feküje az alsó, fedője pedig a felső andezit. A fedő állékonysága rossz, ezért a bánya omlékony lehet. A tufa bentonitosodása nem telérek, hanem a törésvonalaktól kiindulva a kb. 10-16° os dőlésű rétegek mentén ment végbe. Függőleges síkok menti elmozdulások a rögön belül is történtek. A szegélyzónákban 50-60 méteres szélességben az andezit is átalakult (FRITS J. 1956). A komlóskai bentonitot az elbomló vulkáni kőzetekből keletkező agyagásványok, kaolinit, illit (10-15%) és montmorillonit (n/CaMg/O.Al 2 0 3 .4Si0 2 .H 2 0.n) (40%) alkotják (FELVÁRT GY. 1969). Hidasi J. - Zelenka T. (Magyarország földje, Pannon Enciklopédia) szerint a montmorillonit-tartalom 60-80%, máshol 5070% szerepel.
