Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)

Tanulmányok - A bányászat története Komlóskán. (Havassy András)

A vulkanizmus ÉÉNy - DDK-i vulkanotcktonikai vonalakhoz köthető (KULCSÁR L. 1956, GYARMATI P. 1966). Ezt jelzik a Barlang-hegy - Szkalka - Bolhás-hegy, illetve a Mogyorós-tető Borz-hegy - Nagy-Papaj - Kenyeres-domb egymással párhuzamos vonulatai, melyek Kulcsár (1956) szerint hasadék mentén feltört vulkáni kúpok sorozatai. A szarmatára tehető a Komlóskai-medence kialakulása, amely egy lávaárak közötti elgátolt mélyedés. A medence aszimmetrikus felépítése (rövid, meredek nyugati, hosszú, lankás keleti lejtők) ugyanakkor valószínűsíti a tektonika szerepét is. A völgy két oldalán az azonos képződmények közti átlagosan 50, helyenként 150200 méteres szintkülönbség a szarmata riolittufa szórás utáni sakktáblaszerű összetöredezés és süllyedés következménye (KULCSÁR 1956). A vulkáni tevékenység szüneteiben és annak lezárulása után erős vulkáni utóműködés zajlott, amely a kőzeteket több helyen átalakította, illetve új képződményeket hozott létre. A hidrotermák szegélyzónái az andezitet és a tufákat elbontották (bentonit), a középső részek pedig kova- és ércfeldúsulásokat hoztak létre (hidrokvarcit- és érctelérek). Nagy területeket érintett a savanyú (alsó) piroxénandezit és a riolit ártufa különböző típusú lebontása., amelynek következtében ezek puhábbá, és így lepusztulásra hajlamosabbá váltak. Szélsőséges esetben az egész kőzet bentonitosodon. Kisebb területeken jelentkezett a kovásodás, amely megkeményítette, a lepusztulással szemben ellenállóbbá tette az elsődleges vulkáni képződményeket. A tektonikusán preformált hasadékokban a foiróvizes oldatok hidrokvarcit-teléreket hagytak hátra, amelyek rendkívül nagy számban fordulnak elő a medencében. Csapásirányuk szintén az ÉÉNy - DDK-i vulkanotektonikai vonalat jelzi. Legnagyobb számban a Bolháson, a Szkalka keleti lejtőjén, a Barlang-hegyen és a Nagy-Papaj nyugati lábánál vannak. Bányászattörténeti szempontból a Subanya a legfontosabb, ami kb. 15-20 méter szélességű, és 900 méteren át követhető. A környéken sokfelé előforduló kisebb kalcitcrck mellett (pl. a szomszédos Hotyka-patak vízgyűjtőjében) nagyobb méretű kalcit-