Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)
Tanulmányok - Velty István, a „kutató". (Fejezetek a magyar bauxitkutatás és -bányászat korai történetéből). (Tóth Álmos)
és maximálisan 8% Si0 2 " minőségi alapon." Vadász ugyanitt Gedeon T.-ra hivatkozva mintegy 20.000 t-t említ kitermelt bauxitként. Bizalmas információk - Velty nemzeti érdek. Gábor Béla 16 1929. április 29-i „Feljegyzés Velty ügyben hozzánk befutott bizalmas információról" tájékoztat. „Velty István 261/1928 sz. alatt a közgazdasági miniszterhez beadványt intézett, amelyben kérte, hogy Olaszfalu-Eplény megállóhely állomást Olaszfalura helyezzék ál, és hog}> ezen utóbbi állomásról 750 m hosszú szárnyvonalat létesítsenek a Velty-féle bányába. Mellékelte ezen beadványhoz Schröder geológus jelentéséi, mely szerint a Velty-féle bánya 3-10 m-ig fel van tárva és az ércvagy ont 700.000 tonna mangánra és 3.800.000 tonna 47-58 % AhO } tartalmú bauxitra becsüli. (A bauxit egyéb alkatrészeit az informátor számszerűleg nem tudta közölni.) Becsatolta azonkívül másolatban a külföldi cégek nevének említése nélkül egy német és egy s\'ájci céggel kötött szerződését, amelyben utóbb említett cégek évi 4000-5000 vagonig terjedő bauxit-mennyiség átvételére kötelezik magukat /.../ A bányában állítólag részes volna Körmendy Ékes Lajos főispán is és összeköttetései révén nagyban elősegíti az ügy elintézését. " Egy másik, 1929. május 3. dátumú „SZIGORÚAN BIZALMAS" jelzetű Feljegyzésben olvashatjuk (aláírója szintén Gábor): Tormay államtitkár nézete szerint a Velty-féle bánya „üzembe helyezése és ennek elősegítése céljából Velty kérelmének teljesítése nemzeti érdek... " Az Aluérc - a jelek szerint - még két évvel kutatásának befejezése, illetve az opció lejárta után is élénken érdeklődik az eplényi fejlemények iránt. Velty, a zártkutatmány-halmozó. A Velty István által birtokolt eplényi bányaterület megszerzése több éven át célként szerepelt a MÁK-Aluérc igazgatósága előtt. A „harc" legális eszközei közé tartozott, hogy felmérték Velty zártkutatmányait. 1935 októberében ennek eredményeiről ad tájékoztatást Kormos Tivadar. „Van szerencsém jelenteni, hogy bpesti bányakapitányságon végrehajtott pontos egyeztetés szerint Velty Istvánnak ezidőszerinl neGábor Béla az Aluérc pontosan nem ismert szakterületi igazgatója.
