Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)

Tanulmányok - A bányászat története Komlóskán. (Havassy András)

vakaknáknak (melyek az egyes szinteket kötik össze) pedig 100%a bentonitban haladt. A kutatás terjedelme: összesen 180 m csapáshosszban, 28-48 m közötti szélességben, 30-50 m mélységben létesültek vágatok. Valószínűsíthető, hogy EENy-DDK irányban a bcntonitösszlet folytatódik. A belföldi értékesítési nehézségek miatt a bentonit exportra is került. Egy osztrák cég öntödei célra 150 t-t vásárolt, de a II. világháború miatt a szállítás 1942/43-ban leállt. A bánya 1951-ben időszakosan működött egy belföldi cég igényeire, és külföldi érdeklődés is mutatkozott. A dániai és az osztrák üzlet azonban a hidegháború miatt meghiúsult. A legnagyobb figyelmet a lengyel petróleum-vállalatok érdeklődésére fordították. Egyéb bentonit-előfordulás Komlóska határában: Pusztavár alatt, a községtől K-re lévő riolittufa-terület okkeresedett-kaolinosodott-bentonitosodott foltjai, valamint a Barlang-hegy Ny-i vízmosás-árkai is bentonitgyanúsak. Kulcsár (1955) a Gyuri-patak felső szakaszán észlelt kutatásra érdemes bentonit-kibúvásokat. A Középdomb K-i oldalán, a Gyuri-patak felől 1954-ben kibontottak egy 1850-es években nyitott EÉNy-i csapású érckutató tárót, de meddőnek bizonyult. A kutatás alapja a patakban észlelhető piritindikáció lehetett. Kalcitbányászat A komlóskai kalcitbányászat a hegység területén teljesen egyedülálló, a miocén vulkáni összletbe ékelődő nagyméretű kalcittelérben folyt. A képződmény országos jelentőségű földtani érték (KISS G. - HAVASSY A. 1995). A kalcit keletkezése, összetétele, minősége és felhasználása A komlóskai kalcittelér egy nagy karbonáttartalmú, motetta jellegű vulkáni utóműködés terméke. (GYARMATI P.) Hoffer A.