Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)

Tanulmányok - A bányászat története Komlóskán. (Havassy András)

A bányászat története Komlóskán HAVASSY ANDRÁS Komlóska nem tartozik a Tokaji-hegység bányászatáról neveze­tes települései közé. Telkibánya történelmileg híres aranybányá­szata vagy Pálháza napjainkban jelentős perlit-kitermelése európai jelentőségű. Ráadásul Komlóskán jelenleg nem folyik bányászati tevékenység. Az újra felmért bentonitvagyon kitermelése azonban feléledhet, ezért Komlóska bányászata nem csak mint tudomány-, illetve bányászattörténeti kuriózum tarthat számot érdeklődésre, hanem gazdasági jelentősége is lehet. Komlóskán bentonitot, kalcitot, andezitet, aranyat (érctartalmú pintet) és riolittufát bányásztak. Földrajzi helyzet A Komlóskai-medence a Tokaj-Zempléni-hegyvidék középtáj Háromhuiai-hegycsoport kistájcsoporljának önálló kistája.. A medence átlagos tengerszint feletti magassága 220-300 méter (1. ábra). A medencét keretező hegyek: nyugaton a Szkalka, észa­kon a Barlang-hegy, a Tölgyes-bérc és a Mogyorós-tető, keleten a Borz-hegy, a Nagy-Papaj és a Kenyeres-domb, délen a Hollós-tető és a Pusztavár. A peremhegyek 100-200 méterrel emelkednek a medence fölé. A völgykatlan egyetlen természetes kijárata a Kom­lóska-patak völgye. Komlóska hazánk legjellegzetesebb ruszin települése. Zárt kö­zösséget alkotó lakossága révén megőrizte az Északkeleti-Kárpá­tok népeivel rokon kultúráját. Az egymás közötti érintkezés nyelve - az országban egyedülálló módon - a ruszin. A falu lélekszáma jelenleg kb. 450-500 fő.

Next

/
Thumbnails
Contents