Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)

Tanulmányok - A magyar bányajog fejlődésének főbb állomásai. (Dr. Izsó István)

bányakapitányság (Budapest, Besztercebánya, Igló, Nagybánya, Zalatna, Oravica és Zágráb), továbbá három bányabiztosság (Rozsnyó, Gölnicbánya és Abrudbánya) működött az ország területén. Főbányahatóságként kezdetben a Földművelés-, ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium, majd 1890-től a Pénzügyminisztérium, 1935-től pedig az Iparügyi Minisztérium Bányászati Főosztálya működött. A szinte folyamatosan napirenden levő, de eredményt nem hozó magyar bányatörvény-alkotás melléktermékeként jelentős jogalkotási sikert ért el az országgyűlés az ásványolaj-félékről és földgázokról szóló 1911. évi VI. tc. és a káliumsókról szóló 1911. évi VIT. tc. megalkotásával. Különösen az előbbinek volt nagy jelentősége, a törvény ugyanis a szénhidrogének állami monopóliumok körébe történt besorolásával jelentősen elősegítette azok tervszerű kutatását, amely végül elvezetett 1937. november 21.éhez, amikor Budafapusz.tán megindulhatott a magyar kőolajtermelés. Addig ugyanis csak néhány bihari és bánsági aszfaltbányából került felszínre rendkívül szerény mennyiségű nyersolaj. Ebben az esetben tehát a bányajogi szabályozást nem a bányászat fejlődése váltotta ki, hanem éppen fordítva: a bányajog tette lehetővé egy új bányászati ágazat megteremtését. Az 1911. év szervezeti változásokat is hozott a bányaigazgatás területén. Az 1911. évi XVI. tc. - elsősorban a szénbányászat felügyeletének biztosítása érdekében - bányabiztosságok létrehozását rendelte el Miskolcon, Pécsett és Petrozsényben. Az 1922. évi 113.066 sz. PM. rendelet további szervezeti változtatással a miskolci és a pécsi bányabiztosságot bányakapitánysági rangra emelte, és mellettük negyedikként létrehozta a Salgótarjáni Bányakapitányságot is. A TT. világháború után sajátos átmeneti időszak következett a magyar bányajogfejlődésben. A bányászat rövid időn belül a nemzetgazdaság egyik legfontosabb ipai ágazatává fejlődött, a bányászati tevékenységek jogi szabályozásának alapjait megtestesítő 1854. évi Osztrák Altalános Bányatörvény viszont változatlanul hatályban maradt, annak ellenére, hogy a jelentős társadalmi és a gazdasági változások a bányatörvény előírásait pusztán formai