Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 2. (Rudabánya, 2006)

Archívum - Jelentés a rudabányai vasércbányászat és a település fejlesztéséről (1953). (Közli: Hadobás Sándor)

külszíni termelés költségeivel, eltekintve attól, hogy a készletezés maga is tetemes költséget jelent. Az építendő dúsítóművek kiszolgálása a pátvasérc-termelés ilyen mértékű csökkentése mellett is a következő évekre biztosítottnak látszik. A bányában így felszabaduló munkaerő és gépkapacitás pedig olyan feltárási és elővájási munkálatokra biztosítható, amelyek elvégzésével a dúsítóművek pátvasérc-ellátása a további években is zavartalan lesz. Fenti termelési számok biztosítására az üzem létszám-szükséglete az alábbiak szerint alakul: Ipari munkáslétszám Építőipari munkáslétszám Egyéb létszám ÖSSZESEN: 1953 1954 1955 1956 668 780 1580 1990 240 620 650 670 130 150 160 180 1038 1550 2390 2840 Megjegyezzük, hogy a termelés és létszám fenti alakulása esetén az üzem jelenlegi teljesítménye - tekintetbe véve a termelési tevékenység során elkerülhetetlenül meddő mennyiségeket is - a jelenlegi 4,5 to/müszakról kb. 6 to/müszakra emelkedik. A felfejlesztés gépszükségletét a 4-es számú táblázat, a fejlesztéshez szükséges üzemi épületek és berendezések szükségletét az 5-ös számú táblázat tartalmazza évi ütemezésben. Megjegyezzük, hogy az erősen felfejlődő üzem részére új műhely szükséges olyan berendezésekkel és felszerelésekkel, amely [ekj a mechanikai megmunkáláson kívül a villamosmotorok tekercselését és a robbanómotorok szakszerű generáljavítását is elvégzi [k]. V. Építkezések A termelés növeléséhez szükséges létszám biztosítására egyetlen járható út a szükséges lakások megépítése. Ugyanis a szomszédos szénbányaüzemek és a berentei koncentráció, valamint a