Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 2. (Rudabánya, 2006)

Archívum - Jelentés a rudabányai vasércbányászat és a település fejlesztéséről (1953). (Közli: Hadobás Sándor)

csak akkor lehet számolni, amikor helyzetük, mennyiségük és minőségük ismertté válik. A bizottság éppen ezért a Rudabányai Vasércbányászat fejlesztési lehetőségeinek megállapításánál alapul csak a 10,4 millió tonna B és Cl kategóriákban szereplő vasércet és 2,1 millió tonna ankeritet vehette alapul. Számítva azonban arra, hogy a kb. 5,5 millió tonnát kitevő C2 kategóriájú vasércvagyon 1956-ig magasabb kategóriákba lesz áthozható, és azokra műszaki terv lesz készíthető, a felfejlesztés ütemét csak 1956. év végéig bezárólag állapította meg. Szükségesnek tartja a bizottság, hogy 1955. év III. negyedévében, vagy az esetben, ha a kutatások a kellő eredményt meghozzák, előbb, a fejlesztés további ütemét ismét megszabják. A Rudabányai Vasércbánya területén 1943. évig 374 kutatófúrást mélyítettek le. Ezek a kutatófúrások túlnyomórészt 100 m körül voltak, és csak néhány érte el a 200 m-es mélységet. 1943 óta a kutatófúrások napjainkig szünetelnek, annak ellenére, hogy az ércesedés határainak megállapítása sem horizontális, sem vertikális irányban nem történt meg. A bizottság legsürgősebb és legfontosabb feladatnak a vasércbányászat fejlesztése szempontjából a kutatófúrások azonnali olyan ütemű beindítását tartja, amellyel az elmúlt évek lemaradása behozható lesz, és amelyek olyan ércmennyiségek helyzetét tisztázzák, hogy a bányászat továbbfejlesztése a kellő alapot megkapja. I. Külszíni művelésbe bekapcsolható vasérctestek művelésének fejlesztése A jelenleg művelés alatt álló és egykor művelt vasérctestek megtekintése után a bizottság véleménye egyöntetű atekintetben, hogy az ércesedés metaszomatikus képződésü, amely amellett másodlagosan átmozgatott és összetört. Úgy horizontális, mint vertikális irányban az érces testek kiterjedése és szintje éppen ezért igen változatos, és az érctestek közötti kitöltés váltakozva agyag, márga, dolomit és ankerit lehet. Az érctesteket fedő takarórétegek vastagsága is változó 5 és 40 m között. A ma ismert és külfejtési