Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 2. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - Európa legrégibb bányászati emléke Farkasréten. (Gábori Csánk Vera)

kovatörmelékkel. A természetes kis völgy teknő falából az ember ezt a nyersanyagot termelte ki a kőszerszámok készítéséhez. A terület tehát szoros értelemben külszíni fejtő, amit a föld alatti, aknás-járatos bányától a szaknyelv is megkülönböztet. (Mine de silex, exploitation de silex - Silexabbau stb.) A bánya korát tehát elsősorban a geomorfológiai helyzete adhatja meg. Az oldal völgy ugyanis csak akkor lehetett nyitott, csak akkor nyílhatott fel, mielőtt az előtte húzódó fővölgy, a Denevér út völgye kialakult. Mint említettük: a pleisztocén, a paleolitikum idején. A völgyteknő, az egykori bányatér kitöltésének eredete és kora nem egyértelmű - ami természetesen a benne levő leletek kormeghatározását is erősen megnehezíti. Egyetlen régi megfigyelésre támaszkodhatnánk, amit érdemes megemlítenünk. 1928-ban jelent meg Schafarzik F. és Vendl A. „Geológiai kirándulások a Budai hegységben" c. látszatra népszerű könyve. „A Denevér utca alsó szakaszán egy darabig még a budai márga rétegein haladunk (0, 25), melyre a Mártonhegy felől a lösztakaró is leereszkedik. Nevezetes ez a pont arról, hogy a lösz alól lejtőtörmelékes homoklerakódás búvik ki... Rétegtani szempontból ez a kontinentális lerakódás a pannóniai képződmények és a felső pleisztocén lösz közé esik. " - „A Denevér utca alsó szakaszának tájékán levő lösz homokos. Anyaga egyébként sem tiszta, mert lejtőtörmelékes, sőt alatta egy nagyobb lejtőtörmelék lencse is előfordul... " Majd az Orbánhegy felől jövet: „Az árok oldalában az egész lerakódás pleisztocénnek tekinthető. A lerakódás helyi jellegű és torrenciális képződésü... A kavicsszemek gömbölyüsége és rétegzése a lerakódásban folyóvíz időszakos - torrens - működésre vall. " A tökéletesen leírt helyet (pontosan) sikerült azonosítanunk az ásatás helyével - geológusaink természetesen nem is sejtették, hogy innen régészeti leletek fognak előkerülni. A völgyfő, a bányatér kitöltése, sztratigráfiája ugyanis a fenti adatokat csak részben fedi -, ha fedi. Ma négy geológus, négy egymással ellentétes nézetét ismerjük -, és ami negatív eredmény, Stefanovics Pál többszöri szedimentológiai vizsgálata nem muta-