Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 2. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - Adalékok Telkibánya bányászatának 19-20. századi történetéhez. (dr. Izsó István)

get'

52

, hogy „a magántulajdonban lévő ércre adományozott bányatelkeket az állam tulajdonába ruházó 1949. évi XX. tvr. II. fejezet 6. § alapján gondoskodjon ezen bányatelkek nyilvánkönyvi átírásáról a Kincstár nevére, valamint az Ércbányászati Nemzeti Vállalat kezelésébe adásáról"

53

. A felügyelőség az utasításnak megfelelően 1950. március 24-én megkereste a Pestvidéki Törvényszéket, mint bányatelekkönyvi hatóságot. A telekkönyvi hatóság 1950. április 5-én hozott végzésben

54 rendelkezett a St. Andreas, a Glückauf és Sophia védnevű bányatelkek átírásáról. A telkibányai András, Glückauf, Mária és Zsófia bányaműveknek az iratokból felvázolt 125 éves története több mint lehangoló. Nem csak arról tanúskodik, hogy a bányaművekben gyakorlatilag az 1850-es évektől kezdődően, közel egy évszázadon át semmilyen érdemleges bányászati tevékenységet nem végeztek, hanem arról is, hogy ezen a jogszerűtlen állapoton a korabeli bányahatóság rendszeresnek mondható intézkedései ellenére semmit sem volt képes változtatni. Telkibányán, a bányák államosítását követően ugyan megindultak az Ércbányászati Nemzeti Vállalat által központilag tervezett kutatási és (újra)feltárási munkálatok, de biztató eredményeket ezek sem produkáltak. Úgy tűnik, hogy a hajdani „Aranygombos Telkibánya" feltámadása továbbra is csak álom marad. 52 A Bányakapitányságokat a Nehézipari Miniszter 4.730/1949. (243.) ein. Nip. M. számú rendelete időközben megszüntette, és helyettük Bányarendészeti kirendeltségeket hozott létre. 53 Iktatva 1012/1950. számon. 54 1206/1950. számon iktatva.