Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 2. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - Adalékok Telkibánya bányászatának 19-20. századi történetéhez. (dr. Izsó István)

Adalékok Telkibánya bányászatának 19-20. századi történetéhez DR. IZSÓ ISTVÁN Magyarország középkori ércbányászatának egyik kiemelkedő jelentőségű helyszíne és tanúja Telkibánya. A hajdani bányaváros, illetve a környékén folytatott bányászat történetét sokan kutatták és dolgozták fel, legteljesebb összefoglalása és a témakörhöz tartozó szakirodalomjegyzéke Benke István: Telkibánya bányászatának története c. kötetében

1 olvasható. Az alábbiakban a telkibányai bányászat XLX-XX. századi történetének 125 éves periódusát, azon belül is az Andreas, Sophia és Glückauf védnevű bányatelkek művelésére alakult bányatársulat történetét igyekszem bemutatni eredeti iratok alapján. A Miskolci Bányakapitányság irattárának rendezésekor ugyanis, az 1950-ben irattárba helyezett iratok között egy vaskos iratkötegre figyeltem fel, melyet kibontva, az említett bányatársulatra vonatkozó okmányokat találtam az 1825. és 1950. közötti időszakból. Az iratok időrendbe rakva, a következő eseményeket rekonstruálják. A szomolnoki székhelyű F elsőmagyarországi Kerületi Bányabíróság 1825. július 29-én kelt adományozási okmánya

2 az Andreas-tárói bányatársulat részére Telkibánya község határában, a Koptsai hegy Ny-i oldalán arany- és ezüstércet, valamint termésaranyat tartalmazó telérekre a St. Andreas védnevű hosszmértéket adományozta. A bányabíróság 1829. november 16-án a fenti bányatársulatnak az Andreas-táróban, az Andreas telérben Gottes 1 A Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből c. sorozatban. Miskolci Egyetem, 2001. 512/1825. sz. adományozási okmány (feljegyezve az Adományok könyve III. kötetének 67. lapján).