Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 2. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - Szomolnoki bányapénzeink. (Szemán Attila)

1697- ig készültek. Valójában csak az 1687., 1688., 1694., 1697. évekből ismerünk darabokat (15-18. képek), noha Göhl a nehezen meghatározhatók között még 1689-es és 1698-as évszámúakat is vélt felfedezni. Az 1689-es csak egy kopott 1688-as évszámú, míg az 1698-as nyugodtan egy másik változatú 1688-asnak minősíthe­tő (19/a, b kép). Ez utóbbi példány hiánya logikus, hiszen - mint arról fentebb szó esett - az 1698-as évszámú bányapénzek már nem a bányaüzemnél, hanem a kassai verdében készültek. Az 1698- as veretek lényeges elemei megtalálhatók ezen a sorozaton is: az előlapon a nyílt koszorúba helyezett nagy L, bár a korona hiányzik felőle, és mellette az I. Lipót magyar király nevére utaló római l-es. A felsoroltak az alsó-magyarországi bányapénzek jel­legzetességei, de ekkor még a szomolnokiakon is szerepelnek. Ezek azonban nem lényeges különbségek. Az L szára mellett azonban esetenként még a két pontot is megtaláljuk. A hátlapon a szerszámnyelek alsó szögletében látható a nagy S betűt, az évszá­mok pedig oldalt két részre osztva helyezkednek el. Jól tükrözi a bányapénzek megjelenése a szomolnoki bánya­uradalom birtokváltozásait is. A Joanelli-féle bányabérlet lejárta után, 1681-ben a kincstár a szomolnoki uradalom egyik felét saját kezelésébe vette. Tehette ezt, hiszen Csáky Ferenctől - Thököly­hez fűződő kapcsolatai miatt - konfiskálással már 1671-ben meg­szerezte birtokrészét. Eddig is éppen csak azért várt a kincstár, mert a befolyásos Joanellik bérleti jogához nem akartak hozzá­nyúlni. 1684-ben azonban már Csáky István részét is bérli évi 4000 forintért, 1687-ben pedig a teljes uradalmat, a kincstár tulaj­donában levőt és a bérletet egyaránt közös udvari adminisztráció alá vették. 1689-től aztán már az egész szomolnoki rézbányászatot sikerült megszereznie a kamarának. Breuer udavari tanácsos veze­tésével egy királyi bizottság elcserélte Csáky Istvánnak a Csákyak kezén levő részeit (Szomolnok, Stósz és Svedlér) a Csáky Ferenc­től konfiskált egyéb birtokrészekre. Ethesius Mátyás királyi bá­nyafőnök több új bányát is nyittatott, s 1698-tól új bánya-főhiva­tallá szervezik az addig bányakormányzók által igazgatott szomol­noki rézbányászat irányítását. 1698-ban eltörölték Szomolnokon a

Next

/
Thumbnails
Contents