Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 2. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - Szomolnoki bányapénzeink. (Szemán Attila)

forduló, álló kétfarkú oroszlánt mutat, mely jobb lábának karmaiban három száras, leveles ötszirmú rózsát tart. Az biztos, hogy a későbbiekben ez a címer is továbbfejlődött, s ennek során még hasonlóbbá vált a klasszikus Thurzó-címerhez- Az 1563-as nemesítéshez viszonyítva elég késői ahhoz, hogy időközben kisebb változások történhettek rajta. A három tulipánszerű virág tehát alkalmasint a Faygel-család címerének oroszlánja által tartott három virág korábbi változata lehet, amit a 17. századi címerben már három rózsaként ábrázoltak. Természetesen az is előfordulhat, hogy az - egyébként problémát nem jelentő - tévedést a verőtő vésnöke követte el. Az 1548-as és 1570-es bányapénzeket összekapcsolja a hátlap azonos, német nyelvű szólást megjelenítő felirata is. Ez a szólás egyértelműen protestáns, az adott területen nyilván evangélikus indíttatású, és elterjedt lehetett a korabeli magyarországi bányászok körében, mert a szólás első fele megtalálható az 1538-as Selmecbányái dísz bányászéken is a következőképp: WER • GOT • VERTRAVT- DER - WOL • BAVT • (5. kép).

12 Kissé távolabb áll az első két bányapénztől a harmadik, noha használatának helye és kibocsátásának ideje elég közeli hozzájuk. Ezt a bányapénzt már régóta a magyar veretek közé sorolták (Göhl 186.), s a bányászjelvénynek köszönhetően bányapénz mivolta is mindig egyértelmű volt.

13 Gindl érthetetlen módon a hátlapot írja le előlapnak, holott nyilvánvaló, hogy a kibocsátó jelölése csak a már Göhl által is előlapnak kezelt monogramos oldalon lehet (6/a, b kép). 12 Szemán A.: Dísz bányászkalapácsok és -ékek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. = Folia Historica, 21. 1998-1999. Bp. Magyar Nemzeti Múzeum, 117-163. p. 13 Collectio Montenuovo Hess, Frankfurt a/M. 1879. 1591. sz. Catalog der von dem verstorbenen Herrn Theodor Unger in Graz hinterlassenen Münzen- und Medaillen-Sammlung... Egger, Wien, 1897. 3543. sz. Göhl, 186. sz.