Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 1. (Rudabánya, 2006)
Tanulmányok - A bányászkapáról (Szemán Attila)
bányászkapát, s ezt a szív alakú formát ábrázolja Delius is bányatanában (5. ábra). 8 Az ilyen kapákat, melyek a törökkori anyagban még nem fordulnak elö, de a néprajzi anyagban megtalálhatók, a 18. századtól kezdődően datálhatjuk. Említ ugyan Podányi egy fából készült, vonókapaként meghatározott darabot is, de ezt, mint egyedüli példányt a sok hegyes vaskapával szemben, kevésbé elterjedtnek és ritkában használtnak kell tekintenünk a számarányok miatt. Természetesen az is lehetséges, hogy a könnyebben pusztuló szerves anyagú eszközök nehezebben maradtak meg. Igaz viszont, hogy éppen a rudabányai bányából sok középkori faés bőrleletet is ismerünk. Mindenesetre érdemes összehasonlítani Litschauer egyenesélű vonókapájának (6. ábra) 9 és Agricola bányászkapájának (1. ábra) nyelét. Megtaláljuk rajtuk a jellegzetes, mindkét kéz számára kialakított bütyköt, mely egyértelműen az érc összehúzása miatt volt fontos. Ilyen a mezőgazdasági célú kapáknál valóban nincs. A földművelők ugyanis a kapát lendületből vágják bele a talajba, s azt azonnal kifordítják. Ezzel szemben a bányász, miután beleütötte a kapát a lefejtett anyag tömegébe, maga felé húzza az ércet, hogy a szállítóedénybe juttathassa. Ezért a vízszintes irányú húzáskor jól bele kell kapaszkodnia a nyélbe, s ezt megkönnyíti az említett két bütyök. Tulajdonképpen tehát nem igazán jogosult a 'hegyes'- és 'vonó'-kapa megkülönböztetés, hiszen a hegyeskapának vonókapa funkciója is volt. Az egyenesélű kapát magyarországi anyagban elsőként az 1650-ben készült ún. Esterházy-bányászserleg™ oldalán függő jelképes ezüst szerszámocskák között 8 Delius, Christoph Traugott: Anleitung zu der Bergbaukunst nach ihrer Theorie und Ausübung, nebst einer Abhandlung von den Grundsätzen der Berg-Kammeralwissenschqften. Wien, 1773; magyarul: Bevezetés a bányatan elméletébe és gyakorlatába, valamint a bányakincstári tudományok alaptételeinek ismeretébe. Fordította: Bóday Gábor. Budapest, 1972. OMBKE. XXI. tábla 10. Fig. 9 Litschauer Lajos: Bányászati munkálatok. Selmeczbánya, 1900. 23. p. (A magyar bányász-felőr kézi könyvtára VII.) 0 E műtárgy eredetije az Iparművészeti Múzeumban, autentikus másolata pedig a Központi Bányászati Múzeumban (Sopron) található.