Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 1. (Rudabánya, 2006)

Életmű - Téglás Gábor (Hadobás Sándor)

m. kir. bányaigazgatósági kerület monographiája c. könyv ismertetése.) Kiktől tanulhatták Dácia őslakói az aranybányászatot? Minő alakban és mily rendszer szerint jutott forgalomba legrégibb aranytermelésünk? = Századok, 31. évf. 1897. 816-825. old. Római kőbányászat Porolissum közelében, Szilágy megyében. = Archaeologiai Értesítő, 1898. 118-124. old. Ábrákkal. Az erdélyi arany bányászat legrégibb történelmi vonatkozásai. = Bányászati és Kohászati Lapok, 32. évf. 1899. 2-4. old. A dognácskai bányászat római (Centum putei) és középkori (Székasbánya) elnevezése. = Bányászati és Kohászati Lapok, 33. évf. 1900. 57-59. old. Kikkel míveltették a rómaiak dáciai aranybányáikat? - Bányászati és Kohászati Lapok, 35. évf. 1902. 43-44. old. A dácziai aranybányászok temetkezési leleteiről. = Bányászati és Kohászati Lapok, 35. évf. 1902. 93-94. old. A bányász-köszöntés történetéhez. = Bányászati és Kohászati Lapok, 35. évf. 1902. 184-185. old. A dácziai bányászat legrégibb bizonyítékai, tekintettel a Zsilvölgy s különösen a Vulkánhágó bányászattörténelmi jelentőségére. = Bányászati és Kohászati Lapok, 36. évf. 1903. II. köt. 498-501. old. A hazai nemesfémbányászat úttörői. = Bányászati és Kohászati Lapok, 37. évf. 1904.1. köt. 190-191. old. Adalékok a rómaiak dácziai bányaiparához. Egy kőfaragómester (lapidarius) czégtáblája Kis-Kalánban (Ad Aquas). = Bányászati és Kohászati Lapok, 37. évf. 1904. I. köt. 255. old. Bányába induló római bányászcsoportozat Linaresből (Spanyolország). = Bányászati és Kohászati Lapok, 37. évf. 1904. I. köt. 658-660. old. 1 ábra. Római bányászok temploma a dácziai aranyvidék centrumában Zalatna és Brád közt a vízválasztónál. = Bányászati és Kohászati Lapok, 37. évf. 1904. II. köt. 544-545. old. 1 ábra.