Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 1. (Rudabánya, 2006)

Életmű - Téglás Gábor (Hadobás Sándor)

Életmű Téglás Gábor (1848 -1916) HADOBÁS SÁNDOR A magyarországi bányászattörténet-írás kisszámú művelői közül mind mennyiségét, mind pedig színvonalát tekintve kiemelkedik Téglás Gábor munkássága. Napjainkra mégis szinte teljesen elfelejtették, nevével legfeljebb néhány bibliográfiai hivatkozásban találkozhattunk a halála óta eltelt kilenc évtizedben. Ennek talán az lehet az oka, hogy elsősorban szűkebb hazája, Erdély római kori története, főképpen pedig Dácia bányászata állt érdeklődésének középpontjában, s a későbbi hazai kutatás figyelme a Trianon után bekövetkezett területi változások miatt elterelődött erről a vidékről és témáról. Ideje hát, hogy emlékét és példamutató tevékenységét a rendelkezésünkre álló irodalmi adatok alapján felelevenítsük. Téglás Gábor 1848. március 23-án született Brassó városában. Édesapja Téglás Géza iparos, édesanyja Csergeő Anna. Testvérei, István (tanár), József (tanár) és Károly (erdész) is idővel hírnévre tettek szert. Középiskolai tanulmányait Nagyenyeden, az egyetemet a budapesti bölcsészkaron végezte. 1871-től a dévai (Hunyod megye) főreáliskola tanára, 1883-tól 1904-ig igazgatója. Felesége Hidvéghy Betti, gyermekeik Gábor (1878-1900), Béla (szül. 1880), Géza (szül 1883) és Dezső (szül. 1885). A fiúk a maguk szakterületén mindannyian ismertté váltak, életrajzi és egyéb adataik megtalálhatók Szinnyei József Magyar írók élete és munkái című lexikonában (13. kötet, 1909). Eleinte a természettudományok, s különösen a barlangok kötötték le a figyelmét, miközben érdeklődése fokozatosan a régészet és a történelem felé fordult, s végül a római kori Erdély (Dácia)