Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 1. (Rudabánya, 2006)

Évforduló - 120 éve hunyt el Mikulik József (Kovács Ágnes)

hiteles források alapján készült, tehát kétségbevonhatatlan tényeken alapul, melyek leírásánál minden bölcselkedő következtetés mellőzve lett. A bányászat és kohászat régi és jelen állapotának ecsetelése után rátérek a kérdés jogtörténeti részére, megemlékezvén az egykor uralkodott szokásokról, szabályzatokról, intézményekről, nem mulasztván el a maga helyén elősorolni azt, mi az őstermelés ez ágára jótékony, vagy káros befolyással volt. Kiegészíti tanulmányomat egy függelék, mely a forrásokból mutatványokat tartalmaz. " Mivel már régóta nehezen megszerezhető, illetve hozzáférhető könyvritkaságnak számít, ezért a rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum célszerűnek látta reprint formában történő újrakiadását (2003), abban a reményben, hogy ilymódon hozzájárulhatnak a szerző emlékének a felébresztéséhez is. Mikulik, mint kutató, szerencsés helyzetben volt: több nyelvet is beszélt, megfelelő történelmi ismeretekkel rendelkezett, aminek köszönhetően megbízást kapott a gazdag dobsinai levéltár gondozásával. Emellett városi tanácsossá is megválasztották, sőt, a polgármesteri székbe is pályázott, de egyetlen szavazat híján kisebbségben maradt. Ez a kudarc annyira megviselte, hogy hamarosan Rozsnyóra költözött, ahol jegyző-helyettesi állást vállalt dr. Markó Sándornál. Szabadidejét ebben a városban sem hiábavalóságokkal töltötte. A városi levéltár kimeríthetetlen forrásanyagát tanulmányozva megkezdte a Rozsnyó múltjára vonatkozó adatok gyűjtését. A csaknem négy évet felölelő munkának a Magyar kisvárosi élet című történelmi tanulmány lett az eredménye, mely Rozsnyó történetét dolgozza fel 1526-tól 1715-ig. A könyv 1885-ben jelent meg Rozsnyón Kovács Mihály nyomdájának kiadásában. Ezt követően azonnal hozzálátott A magyar nemesi élet a XVI. és a XVII. században címmel tervezett munkájához. A sors közbeszól 1886 elejét apósa jólészi (ma Jovice, Rozsnyó mellett) házánál töltötte, amikor arról értesült, hogy Andrássy Manó gróf betléri kastélyában tartózkodik. Kora reggel, csikorgó hidegben szánon kelt útra, hogy a gróffal beszélhessen: engedélyt kívánt kérni arra,