Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 1. (Rudabánya, 2006)

Archívum - Az Ormospusztai M. Kir. Államvasgyári Bányaüzem rövid történeti leírása (Hosztják Albert)

Az Ormospusztai M. Kir. Államvasgyári Bányaüzem rövid történeti leírása írta: Hosztják Albert oki. bányamérnök áll. vasgyári főfelügyelő I. Altalános ismertetés Az állami vasgyárak az ormospusztai szénterületet, mely Bor­sod megye, Edelényi járás, Disznóshorvát község határában fek­szik, 1907. évi október hó 7-én kelt szerződés alapján szerezték meg [a] Báró Radvánszky családtól 1103 kat. hold kiterjedésben, s ezen szénterület bányászati müvelését a Diósgyőri m. kir. Vas- és Acélgyárra bízták. A mélyfúrás 1908-ban indult meg, mely speciális munkálattal Mayer Henrik Budapest-Nürnbergi cég bízatott meg, a fúrások ellenőrzését pedig Barthalos Árpád bányamérnök végezte, aki arra volt kiszemelve, hogy a fúrások befejeztével az aknatelepítési terveket kidolgozza, és egyben a terveket végrehajtva az üzemet berendezi. 1909 tavaszán megindult a két lejtősakna mélyítése, s egyben 12 db, egyenkint 6 osztású munkáslakóház és egy üzemvezető­mérnöki lakház építése, mely munkálatok foganatosításával azon­ban már Hosztják Albert bányamérnök bízatott meg, aki 1909. no­vember 15-én végérvényesen szolgálati érdekből Ormospusztára áthelyeztetett. Az első évek a bizonytalanság jegyében teltek el - mert sokáig vajúdott a vasút kérdése, már-már úgy volt, hogy mint helyi érde­kű vonal fog kiépülni Barcikáról a vasút -, míg végre mégis győ­zedelmeskedett a jobb belátás, és 1911 őszén megkezdődött a barcika-ormospusztai vasút másodrangú normál nyomtávú MÁV­vonalként való kiépítése, amely munka 1912 őszén befejezést nyert, úgy hogy 1912. október 15-én történt az első szénszállítás MÁV vasúti kocsiban, amely napon első fecskeként elküldetett 1.013 q barnaszén, lóvasúton továbbítva az aknától a vasúti állo­másig.

Next

/
Thumbnails
Contents