Budapesti Orvostudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1967-1970
1968/69. I. félév - 1969. február 15., 24. rektori tanácsülés
u _ 3 I 4 -Miskovifcs dékán elvtársat kértük fel, hogy a két érdekelt gyermekklinika igazgatójával közös javaslatot dolgozzon ki. A két klinika igazgatója úgy nyilatkozott akkor, hogy 15-20 ágyas gyermek-urológiai részlegre szükség van a • gyermekklinikákon, mert a gyermek-urológiai esetek kezdeti kivizsgálásáról műtéti elő- és utókezeléséről nem kivánnak lemondani. A Tanács határozata akkor az volt, hogy személyesen beszéljek a két professzorral, annál is inkább, mert időközben a Fővárosi Tanács is fellépett egy olyan javaslattal, hogy helyes volna az egyetemi gyermekklinikákon koraszülött-részlegek létesítése is. Julius 15-én tárgyaltam Gegesi Kiss Pál és Kerpel Prónius Ödön professzorokkal a gyermekgyógyászat speciális részlegeinek fejlesztéséről, beleértve a gyermeksebészetet, gyermekurológiát és a koraszülött részleget. t - . . Abban maradtunk akkor, hogy közös beadványt fog a két professzor kidolgozni. Miután ennek beérkezése késett, ismét Miskovits dókán elvtársat kértem fel, hogy tárgyaljon a két illetékes professzorral. Miskovits dékán elvtárs február 1. kelettel előterjesztette az újabb megbeszélés alapján készült állásfoglalást, de sajnos a dékán elvtárs nem adott konkrét javaslatot. A vélasz lényege, hogy a korszerű csecsemő és gyermekgyógyászat fenntartása érdekében fenn kell tartani, sőt tovább kell fejleszteni a gyermeksebészeti, gyeimékor thopédiai, gyermek fül-oiT-gégészeti, urológiai, psychologiai /nevelési tanácsadó/ részlegeket és kivánatos volna elkülönitetten un. kondicionált koraszülött és-ujszülöttrészlegek felállítása. Elengedhetetlen volna végül korszerűen felszerelt intensiv osztályok létesítése is. Az illetékes professzorok nem arra gondolnak, hogy ezen határterületek részlegei úgy legyenek felszerelve, mint ahogy a mai modern sebészet ezt megkívánja, mert helyesnek tartják, ha a nagy műtéteket az erre illetékes szakintézmények végzik. Nélkülözhetetlennek tartják azonban az un. mindennapi műtéteket és diagnosztikai eljárások végzését. Kifejezi a két érdekelt professzor azt az álláspontját is» hogy a magyar csecsemő és gyermekgyógyászat tradíciói is ezt a megoldást kivánják, de ezen túl a betegellátás és az orvos és szakorvosképzés is. A Rektori Tanács továbbra is azon az állásponton van, hogy ezeket a speciális részlegeket nem mindegyik klinikán kell működtetni, hanem el kell osztani megfelelő profilok.szerint. Az elvi szempontokat tartalmazó javaslatot viasza kell adni a dékánnak azzal, hogy dolgozza ki most már konkrétan javaslatát, úgy, hogy párhuzamos részlegek ne legyenek.
