Budapesti Orvostudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1963-1964
1963. szeptember 25., 1. rektori tanácsülés
- 23 -hogy lehetetlen dolog, hogy az Egyetem csak az oktatással foglalkozzék, vegyen részt a területi ellátásban is. Az Egyetemeken bevezették az sztk-rendelést? bekapcsolták a sáv-rendszerbe. Ezzel sikerült a fővárosnak elérni, hogy rossz a gyakorlati oktatás, mert a különböző intézetekben, ahol betartják ezeket a rendeleteket, ott megromlott a beteganyag. Most kijelenti a főváros, hogy az Egyetem egyedül nem tudja ellátni az oktatást, de hogy az megromlott, ebben döntő része van a Fővárosnak. Az anyagból kiderül, hogy egy akadémia-szerű kórházat akarnak csinálni; nem az a fő szempont, hogy az Egyetem oktatását segitsék. A vizsga is ott lenne és esetleg elnökölhet a vizsgán az egyetemi tanár. Az egész koncepció nagyon furcsa. Ebből nem azt látja, hogy segiteni akarják a jó medikusképzést, hanem cimeket, akadémiát, ellátmányt akarnak maguknak biztosítani. Javasolja, hogy az Egyetem tárgyalja meg, hogy mit tart kívánatosnak, azzal egyetért, hogy vonják be azokat a szakembereket, akikre szükség van, de az oktatás szempontja legyen az elsődleges és ne onnan induljanak el, hogy a Főváros akadémiát akar csinálni az egyik kórházban . A gyakorlati oktatás megjavításával kapcsolatban: jelenlévők tudják, hogy a rektor ez év végére kérte az egyetemi programok beterjesztését. Ha ezek elkészülnek látni fogják, hogy hol vannak olyan hiányok, amit a gyakorlati kiképzésben nem tudnak megoldani és igy meglátják, hogy melyik kórházat kívánatos bevonni az oktatásba. Ellene van annak, hogy a Főváros javaslatáról 1-2 hét alatt döntsenek, most van a program kialakulóban, s ennek ismeretében jobban meg tudják mondani, hogy mire van szükségük. Bartha: Nem látja olyan rossznak a helyzetet, mint Radnót professzor asszony. Van egy olyan reform-követelmény, ami a minisztériumi rendeletben elő van Írva,hogy a jelenlegi rossz gyakorlati oktatást úgy kell megjavítani, hogy kis csoportokban kell oktatni. Ennek létrehozásához be kell vonni a kórházi osztályokat. Az Egyetemnek kell megmondani, hogy mire van szüksége és hogyan kívánja megoldani. Ez a dolog egyik oldala, a másik oldala a Fővaros szempontjai. A Főváros évszázadok óta elzárkózott a konkrét segítségnyújtástól a gyakorlati oktatásban. Az 18oo-as évek elejétől az Egyetem újra és újra kéréssel fordult a Fővároshoz, hogy bocsássa rendelkezésére gyakorlati területnek az akkor egyetlen nagy kórházat. Ez nem történt meg. Az Egyetemen igy kerültek létesítésre a klinikák. Örülni kellene annak, hogy a Minisztériumi rendelet folytán a Főváros merev elzárkózása megfordult és hajlandó érdemlegesen tárgyalásokba
