Budapesti Orvostudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1962
1962. április 10., rektori tanácsülés
- 6 -hogy a legközelebbi alkalomkor mennyi összeg áll rendelkezésére. Ami a hivatali dolgozókat illeti, itt kis fizetésű emberekről van szó, ahol a jutalom tényleg fizetéskiegészités volt. Ha a munka terhe egyenletesen van elosztva, akkor ez a fizetéskiegészités hasznos, ha azonban egyesek megterhelése nagyobb mint másoké,-tehát nem egyenletes a munkában való részvétel, akkor a fizetéskiegészités nem hasznos. Rektor; ha akceptáljuk azt az elvet, hogy a hivatali dolgozóknál a jutalom fizetéskiegészités, akkor mehet az eddigi módszer szerint, de ha bizonyos diferenciálásra törekszünk, akkor azok kapjanak jutalmat, akik megérdemlik és cél-prémiumot is csak azok kapjanak, akik teljesítettek valamit. dr.Issekutz; tehát az oktatói prémium 80 $-a a tanszéki dolgozókat illeti. Az oktatók nagy átlaga jól végzi munkáját, helyesnek tartaná, ha egyszer egy évben mindenki kapna jutalmat, aki nagyon jól telje siti a munkát, az minden esetben kaphat prémiumot, de hogy valaki teljesen kimaradjon az évi jutalmazásból, ott igen komoly munka hiányos Ságnak kell-fennállni. Rektor; felmerült továbbá az a kérdés is, hogy a prémium összegeket ne szabják-e meg kategóriánként. Ezt nem tartaná helyesnek, de bizonyos keret összegeket meg kellene állapítani, hogy ne legyen túlságosan nagy eltérés a három karon. Úgy gondolja, hogy a tanársegédi prémium 500-tól 1.000-ig, adjunktusi 1,000-től 1.500-ig, docensi 1,500-tól 2,000-forintig terjedjen. dr.Radnót; Egyes intézetekben sok az adjunktus, illetve magasabb beosztású dolgozó, ott teljesíteni tudják ezeket a határokat, mert van rá bér-alapjuk. Nem minden tanszéken egyforma a helyzet. t Rektor; az itt kialakult szempontok alapján kidolgoztatja a a keret felhasználására és elosztásara vonatkozó tervezetet és annak alapján teszi meg a szükséges intézkedéseket• A rektori tanács fentiekkel egyetért.
