Budapesti Orvostudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1962
1962. január 17., rektori tanácsülés
5/1962. Igen tisztelt Rektor Ur ! A közelmúltban több professzor részéről tett fölterjesztés indokolttá teszi, hogy foglalkozzunk az egyetemünkön létesítendő másod-professzori állások elvi kérdéseivel. Szíveskedjék megengedni, hogy megkíséreljem egy gondolat felvetését. Másodprofesszori kinevezésre csak olyan egyetemi oktató jöhet gavaslatba, aki oktatói munkáját, tudományos eredményeit és altalános emberi tulajdonságait illetően egyaránt kiemelkedő kvalitásokkal rendelkezik, és kinevezése nyereség az össz-egyetemi munka, az egyetem élete szempontjából is. A három követelmény közül önmagában egyik sem elég. Csupán a tudományos eredmények elismerésére a professzori kinevezés nélkül is meg van a lehetőség, hiszen erre szolgálnak az akadémiai tudományos fokozatok. A másodprofesszori kinevezéshez elengedhetetlen ugyan a tudományos mu«Lt, de a kinevezés inkább az érdemes oktatási munka és az egyetemi életben való sok éves, aktiv, épitő részvétel elismerési legyen. Az utóbbi érdemek elismerésére ugyanis nincs más mód. Egyéb szempontok mint például a tanszékvezető professzor nagyfokú elfoglaltsága, vagy a tanszék oktatási profiljához szorosan nem tartozó kutatási terület ily módon történő súlyozása nem lehetnek döntő szempontok, bár ezek sem hagyhatók figyelmen kivül. Ismétlem, az ossz—egyetemi szempontoknak meg kell áLőzniök a tanszéki szempontokat. Az össz-egyetemi szempontok között természetesen bizonyos perspektivikus feladatokra való felkészülés, perspektuvikus feladatok előkészítése is szerepelhet, mint például párhuzamos tanszékeknek, vagy uj katedráknak a jövőben történő felállítása. A másodprofesszori kinevezés tehát egyrészt a múlt érdemeinek elismerése, egyúttal azonban a jövő előkészítése is. A másodprofesszorság a fenti értelemben nem azonosítható tehát a régi c.ny.rk. tanársággal. A c.ny.rk.tanárság kimondottan személyhez kötött cim volt, amely inkább csak a tudományos érdemeket kivánta kiemelni, a másodprofesszorság viszont nemcsak személyhez, de egyúttal az egyetemhez és az egyetemi feladatodhoz kötött funkció is. Minthogy a kettő nem azonos, érdemes lenne azon is gon':'olkozni, hogy nem lenne e helyes nevezetni a címzetes egyetemi tanári elnevezést is, amit azok a kiválóságok kapnának, akik" nem' ' 'tartoznak az egyetem kötelékébe, de a medikusképzésben, orvostovábbképzésben stb. kiemelkedő szerepet visznek. Olyanok tehát, akik nem az egyetem tanárai, az univerzitással /tágabb értelemben/ nincs is közvetlen kapcsolatuk, de egy más intézmény keretében /pl. orvostovábbképzés/ szintén végeznek tan ri tevékenységet. Budapest, 1962.január 8. / *vpp
