Budapesti Orvostudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1962-1963

1962. október 24., 2. rektori tanácsülés

- 25 -Tarján: Elvben nem helyteleníthető, ha valaki külső előadót kíván bevonni, de helytelen, ha egy kollégium keretében túl sok témakör tárgyalását külső előadóval kívánják lebonyolítani. Itt valami határt kell szabni és a tárgyaktól függ, hogy milyen szempontok szerint lehet eljárni. Véleménye szerint minden professzor kell, hogy rendelkezzék olyan tájékozottsággal saját szakmája területén, hogy az összes kérdéseket medikus! szinten, tehát a meghirdetett előadás szintjén elő tudja adni. Nem szükséges, hogy bizonyos kérdések tárgyalásába külső előadókat vonjanak be.

Szinessé teszi az előadást, ha időnként külső előadók is résztvesznek azon, a maga részéről azonban soknak tartja, hogy három előadót vonjanak be. Elképzelhető, hogy ezzel precedenst teremtenek arra, hogy mások is igy járjanak el és az Egyetemen inkább a külső előadók fognak előadást tartani, mint a professzorok. Más a gyakorlatok kérdése, amivel kapcsolatban a problémákat ismerik és ezzel foglalkozni kell a jövőben.

Az előadásokkal kapcsolatban felmerülhetnek gazdasági és elvi kérdések is, mert az a külső előadó most azt mondja, hogy megtisztelve érzi magát, hogy résztvehet az. egyetemi előadások megtartásában,'de később ennek bizonyos anyagi és erkölcsi következményei lesznek. Gondol itt arra pl. hogy külső előadók megkaphatják a cimzetes egyetemi tanári fokozatot. Nagyon meg kell gondolni, hogy mit csinálnak, mert következményei lesznek. Az a javaslata az előadásokat illetően, hogy bizonyos tárgykörökkel kapcsolatban, elsősorban olyan kérdésekre gondol, amelyek gyakorlati oktatásába feltétlenül be kell vonni a kórházakat, pl. fertőző betegségek, ezzel kapcsolatban helyes, ha az előadót is abból az intézményből vonják be, ahol a gyakorlati oktatás nagyrészt lebonyolódik, de nem szabad rendszert csinálni és általánositani.

Balogh: Még határozottabban szeretné kifejteni azt, amiről Tarján dékán ur szólott. Az Egyetemen előadásokat tarthat tudományos státussal rendelkező személy. Ezt a módozatot azonban nem javasolná, mert hol van itt a határ? A végén bekövetkezhet az, hogy a tanszékvezető csak meghiv előadókat és előadat, esetleg ő is meghallgatja. Hogy ez hova vezet erkölcsileg azt nem is óhajtja kifejteni. A másik oldal, hogy teljesen kiszolgáltatja magát a tanszék, megszűnik mint olyan lenni, ha nem a tanszékvezető képviseli a tanszéket. Hirdessen az illető külső előadó fakultativ tárgyakat és aki óhajtja meghallgatja.

Radnóti Osztja az aggályokat. Felveti, hogy a tanszékvezetők kiválasztásánál a jövőben döntő mértékben azt kell figyelembevenni, hogy képes-e az egész tárgyat előadni. Tárgyon belül elosztani az anyagot, ennek az a veszélye, hogy nehezen ellenőrizhető megtörtént-e annak oktatása, aminek oktatása szükséges.

U