Budapesti Orvostudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1962-1963

1962. október 24., 2. rektori tanácsülés

- 14 -Rektor; S^y dolgot szeretne tisztázni saját példájával; a tanszéken, mint tanszékvezető a párt és a szakszerve­zeti megbízottakkal megbeszéli a problémákat, de az e­­gyetem vezetésében, mint rektor a VB-vel és a PB-vel tartja a kapcsolatot. Ugyanigy természetes, hogy a gaz­dasági rektorhelyettes a tanszéki szintű kérdéseiben az alapszervvel tartja a kapcsolatot, de mint rektor­helyettes -ugyancsak a VB-vel kell, hogy a dolgokat le­tárgyalja. Jó, ha ezt hangsúlyozzák. Bogina elvtárs to­vábbi munkájánál a tanszéki szint az alapszerv, de mint rektorhelyettesnek a rektori tanács, a VB. szintjén kell munkamódszerét fejleszteni és továbbvinni. Ezt le kell szögezni. Farkas; Kérdezi, hogy Csizmadia és Markscheid elvtársak jutalmazására milyen javaslatot tesz Bogina elvtárs ? Bogina; Összegszerűen nem tudja, hogy mennyit kaptak, de az eddigi szintnek megfelelően javasolja jutalmazni őket. Farkas; 2-2ooo ft-ot kaptak tavaly. Bogina; Javasolja az összeg meghagyását, ellenkező eset­ben alaptalanul féÍremagyaráznák, személyi sikra terelnék a kérdést és ebből nem sok jó származna. A PB. üléssel kapcsolatban; örült, hogy előterjesztésé­vel kapcsolatban 5 órás vitára került sor. Beszámolója egyéni munka volt és munka programjáról, célkitűzései­ről való beszámolás céljából ilyen értelmű felkérést ka­pott. Az Egyetemi Tanácsülésen elmondottakat kiegészítet­te az általános érvényű megállapításokra vonatkozó konk­rét példákkal. Az a tény, hogy élesen reagáltak az érin­tettek a témára, azt jelenti, hogy ablaknyitás történt, egy kis szellő fujdogál. Ami Csizmadia elvtárs felszóla­lását illeti, Csizmadia elvtárs érezte, hogy önkritikát kell gyakorolnia azokban a kérdésekben, amit beszámolójá­ban csak példaként emlitett meg általánosságban. A példák felhozását indokolta viszont az, hogy ha csak kijelenti, hogy tervszerűtlenül megy a munka és nem hoz olyan példá­kat, amiket saját maga tapasztalt, akkor nem támasztja alá megállapitasait. Az elhangzott példák csak az általá­nos érvényű megállapitások konkrét alátámasztására szol­gáltak. Csizmadia elvtárs utólagos magyarázata alapján úgy értendők a történtek, hogy önkritikát akart gyakorol­ni* úgy értékelve, hogy ezek a hibák megvoltak és nem jött rá egy év alatt, hogy ilyen súlyos felelősség terhe­li a vállát.

Next

/
Thumbnails
Contents