Budapesti Orvostudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1962-1963

1963. március 6., 6. rektori tanácsülés

u- 13 -Radnót; Nem nagy örömet kelt a centrális béralapgazdálkodás, annyiszor mondták az embereknek, hogy nem igy lesz és olyan rossz tapasztalataik vannak ezzel kapcsolatban, hogy nem jó hangulatot kelt ez az intézkedés. Bogina: Már többször beszéltek erről. Az elmúlt 15-2o év alatt lehetetlen bérszint különbség alakult ki munkakörökön belül is, intézetek között, stb. ezért javasolták központi­lag rendezni ezt a témát. Legalább 1-2 év kell, amig min­den személyi érdekeltségtől függetlenítve az egyes munkakö­rökön belül a fizetési egyensúlyt megteremtik. A jelenlegi helyzetben munkakörön belül 6o-7o-féle fizetés alakult ki. Radnót: Megérti ennek szükségességét, de úgy gondolja, he­lyes lenne a gondnokokat összehívni és megmagyarázni, hogy ez nem az a centrális béralapgazdálkodás, ami azelőtt volt. Csak akkor nem kelt nyugtalanságot ez a konkrét intézkedés, ha rektorhelyettes ur meg tudja győzni őket arról, hogy ez alapvetően különbözik a régitől. Pl. az emberek el vannak keseredve, hogy megint nem kapták meg a,soronkivüli bérala­pot. Ezzel kapcsolatban is meg kell győzni őket arról, hogy éppen a régi dolgokat szeretnék rendbehozni ezáltal. Rektor: Egyetért a gazdasági rektorhelyettes úrral. Vélemé­nye szerint éppen azért, mert az egyes intézetek a saját problémáikat tekintik elsősorban, nem változtathatnak ezen, és minden ilyen kérdésben bizonyos rendezés szükséges. Ez történt a státusok vonalán is, először valamiképpen rendez­ni kellett a kérdést. Egyetért rektorhelyettes asszonnyal is abban, hogy fel kell világosítani a gondnokokat ilyen értelemben és ha a személy­zeti megbízottak az egyes klinikákról kijelöltetnek, azokat is fel kell világosítani, hogy ez az intézkedés éppen annak érdekében történik, hogy a decentralizálás ezen a vonalon is megtörténhessen. Bogina: Egyetért a rektorhelyettes asszony által elmondot­takkal, minden differenciálódás bérfeszültséget jelent.Nem tudja megvalósitható-e, de megpróbálják, hogy munkakörök szerint rendezzék a fizetéseket. Legsúlyosabb a takarítónők és ápolónők kérdése, ha ez egyetemlegesen rendezést nyer az egész vonalon, ez megnyugvást kelt, de ha minden kategóriá­ban külön-külön rendesnek, elégedetlenségre adhat okot. A gondnokok etekintetben nem tudják irányítani a közhangula­tot, kulcsszámokon belül kell rendezni. . IhV

Next

/
Thumbnails
Contents