Budapesti Orvostudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1962-1963
1963. február 6., 5. rektori tanácsülés
O' BUDAPESTI OBVOSTUDOMAirrX EGIMEM 3SO/1963. REKTORI TAKÁCSDIESI AiTYAG I '6. napirendi pont. Az Orvosi Rendtartás végrehajtásának vizsgálatával megbizott rektori bizottság 1962. évi IV.negyedévi jelentését - mely a Fogorvos tudományi Kar klinikáival foglalkozott - az alábbiakban megküldöm' 1'kolben tisztelt Rektor Ur ! Rektor Ur 1962. ölet, lo.-én kelt 6354/1962,■ számú rendelkezése értelmében Dr.Barna László és jdr. Békés György egyetemi adjunktusokkal meglátogattuk a Fogorvostudományi Karhoz tartozó klinikákat, mely látogatásról az Alábbiakat jelentjük Rektor Urnák. 4 Fogorvostudományi Kar tanszékeinek meglátogatása alkalmával az Általános Orvostudományi Kar tanszékeihez viszenyitva sok szempontból sajátos helyzetet találtunk. Elsősorban figyelembe kel lett vennünk azt, hogy önálló Fogorvostudományi Kar jelenleg csak Budapesten működik, múltjában és méreteiben jelenleg is egyedüláx_ és úttörő. A Fogorvostudományi Kar működése az évek folyamán egyre nagyobb hallgatói létszámmal történik, és az országos igényt figye lembe véve perspektívája hosszú időre megszabott. Az utóbúi évekbe kialakult az a helyzet is, hogy általános fogorvosi gyakorlaton k. vül országos viszonylatban szükség van, - és egyre fokozódó szűkéé van - profil tevékenységet folytató, tehát szakosított fogorvosi működésre is, így pl. nagyobb városokban, vagy intézetekben szükség volna egyes fogorvosi területen önállóan, és kizárólagosan fog lalkozó szakemberekre /ortodontia, prothetika, maxillo-facialis sebészet/. Ilyen irányú szakember igény nagy, és e pillanatban még nem elégíthető ki. E szükséglet kielégítésének feladata is a Fogorv őstudonányi Karra hírül. Szükséges megemlítenünk azt is, hegy a Fogorvostudományi Karnak a fogtechnikus képzésben irányitó szere pe nincs, figyelembe véve azt, hogy a fogorvos és fogtechnikus sr mai kapcsolata sokkal szorosabb, mint pl. az orvos és ápolónő,vagy orvos és műtős kapcsolata. A magán-gyakorlat sok évtizedes példát mutat arra, hogy ez a kapcsolat mennyire szoros. Karon a Különös jelentőséggel bir a Fogorvostudományi Szájsebészeti Klinikán elhelyezett maxillo-facialis osztály helyzete. Valójában maxillo-facialis sebészeti osztályt, beleértve a maxi11c-facialis onkológiai sebészetet is , és különösen a trauma - tológiát, országosan csak igen kevés intézmény működtet, inkább csak elmük, mint tevékenységük az. A beteg-biztositás kiterjesztő se révén azonban betegáramlás folyik az emlitett működési osztálya felé, ennek ellenére e helyeken a kellően kiképzett orvos csal: igf kisszámú, nyilvánvaló, hogy a Szájsebészeti Klinikán működő maxiid facialis osztály ebből a szempontból centrális helyzetet foglal e-1 A Szájsebészeti Klinikán működő maxillo-facialis osztálynak vélemo nyűnk szerint több orvos kiképzésével kell foglalkoznia, mint az ott jelenleg kiképzés alatt álló 3 orvos. Az osztály-részleg vez' tőinek véleménye szerint is,az osztály ágylétszáma, betegforgalma mé0 a-jelenlegi keretek, között is' további' 2 fő kiképzését lehetővé teszi. Ezek szerint ott a 2 osztály-részleg vezetőjén kivül még le alább 5 orvos működhet úgy, hogy e területen működése alatt aL’~ kiképzést nyerhet. ?; r: ^ Aw-u 302/1963 •
