Eötvös Loránd Tudományegyetem Orvostudományi Kar / Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanártestületi ülések, 1950-1951

1951. július 19. , VII. rendkívüli tanácsülés - Jövő évi oktatás kérdéseinek megbeszélése

Sebészeten, a tansegédszemélyzet bekapcsolását az oktató munká­ba szinte lehetetlenné tette, A hallgatóság nagy számára való te­kintettel az együttesen tartott gyakorlati órákon a folyamatos tanulást sem lehetett ellenőrizni, A Il.kórbonctan szerint a gyakorlatokon a visszakérdezés nagy mértékben megterheli az amugyis szűkre szabott gyakorlati időt. Az I,Gyermekklinika a gyakorlatokon való kikérdezést kiegészíti azzal a javaslattal,^ hogy a hallgatók által vezetett jegyzeteket időnként ellenőrizzék és a visszakérdezésnél rossz eredményt fel­mutatókat a tanteremben párperces kérdezésnek vessék alá, A Röntgenklinika miután nincs gyakorlat továbbra is a próbakol­lokviumok utján való ellenőrzést javasolja, A marxista tanszék szerint a visszakérdezés nagyon sok időt vesz igénybe, mert ha legalább lo percet számit egy hallgatóra,az legalább félórát vesz igénybe, Balogh: kéri a kart, hogy kis csoportú hallgatóság hosszabb gya­korlati időt tölthessen a klinikán, amint ez a múltban is volt. Úgy látja, hogy a többi tárgyakból is kedvező volna ez a megoldás. Hedri: ezt a kérdést a szimultán gyakorlati beosztásnál fogják megtárgyalni. . . elején Issekutz: nála nem a gyakorlat XKgzx kérdezik a leadott anyagot, hanem, hanem a gyakorlat végén a lefolyt gyakorlat anyagát. Úgy hiszi, hogy ez nem elvi ellentét. Incze: a törvényszéki gyakorlat nem fut együtt az előadással, inkább az előadáson van mód a kikérdezésre. Szántó: a folyamatos tanulás ellenőrzése nem mindenütt egyformán történhet. Náluk pl. a különböző munkahelyek gyakorlati munkája nem egyezik a ledaott anyaggal, A folyamatos tanulás nemcsak a gyakorlati-oktatás, hanem az elméleti oktatás ellenőrzése is. Ná­luk a gyakorlati oktatás elején aleadott elméleti anyagot kérde­zik ki és külön felkérik a hallgatóságot, hogy ha problémájuk van, azt mondják megt vagy akár Írásban nyújtsák be. Balogh: úgy érzi,^ hogy egy kicsit mereven kezelik ezt a kérdést, tárgyanként más és más a helyzet, ennek megfelelően kell eljárni. Dabis: szintén annak a véleményének ad kifejezést, hogy mereven nem lehet ragaszkodni a formákhoz. Pl. náluk többféle gyakorlat van, laboratóriumi vizsgálatok, közegészségtani gyakorlat demonstá- ció, amikor teljes higiénés laboratóriumi vizsgálatokat demonstrál­nak a hallgatóknak.- amiben ő maga nem vesz részt, harmadszor tisz­ti orvosi szolgálat, negyedszer látogatás közegészségügyi intéz­ményekben, A folyamatos ellenőrzést nem lehet mereb sémákba be­szorítani, különböző gyakorlati csoportok szerint kell ellenőrizni. Dékán: pedagógiai alapelvekben nem lehet különbség. Arról van szó, hogy nemcsak a gyakorlatot kell ellenőrizni, hanem a ledaott anyagot is. Pl a közegészsé^tanon mindenütt a tanársegéd vezeti a gyakorlatokat, tehát természetes, hogy egyöntetű szempontok sze­rint kell folyni az ellenőrzésnek, lo percet kell ráfordítani 1/2 perces kikérdezéssel arra, hogy a medikus megtanulta-e az anya­got. Szempont tehát az addig leadott anyag visszakérdezése. Balogh: fontos hogy a hallgató érezze, hogy állandó kontroll alatt van úgy az elméleti, mint a gyakorlati anyagot illetően. Szántó: leghelyesebb a hallgatókkal egyénileg foglalkozni, ezért nem megfelelő a villámvizsgarendszer. Az egyéni foglalkozást leg­célszerűbben a gyakorlaton lehet megvalásotani. Dékán: ezért javasolta, hogy aki egyáltalában nem tud válaszolni, azt á tantermi órán megkérdezze a professzor, hogy mit nem tudott és miért nem tudott, utána nézett-e már az anyagnak. Ez kétség­

Next

/
Thumbnails
Contents