Eötvös Loránd Tudományegyetem Orvostudományi Kar / Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanártestületi ülések, 1950-1951
1951. március 20., V. rendes tanácsülés - Az egyes tantárgyak közötti átfedések és ismétlések tárgyában kiküldött bizottság jelentései
- 13 -L ^ Szolgálati idejük 6 óra és úgy látják, hogy nincsenek kellőképen foglalkoztatva. Kéri a klinikus professzorokat, foglalkozzanak ezzel a kérdéssel és .úgy gondolja, hogy az előbbi bizottság dolgozza fel ezt a kérdést is. Nónay: klinikáján 15 szigorlót tudnak foglalkoztatni és 25 van beosztva, azt mondják jelentkeztek vidéki közkórházakba, de nem osztották be őket oda. Nem előnyös, hogy ilyen nagy szám van beosztva és kéri, hogy a bizottság a szigorlók létszámával is foglalkozzék. Dékán: ez a helyzet bizonyos mértékig még mindig maradványa a regi szigorlóknak. Viszont másrészről az ifjúság vezetői úgy látják, hogy jobban tudják a szigorlók nevelését irányítani, ha azok az egyetemen belül dolgoznak, igy nem szivesen küldik le ő- ket vidékre. Ezt a kérdést nem tudja magáévá tenni, mert hiszen vidéken is jól működő alapszervek vannak, akik az ifjúság nevelésével is foglalkoznak. Semmiképen nem kívánatos, hogy 25 szigorló legyen beosztva a szemészeti klinikára. 4./ AZ EGYES TANTÁRGYAK KÖZuTTI ÁTFEDÉSEK ÉS ISMÉTLÉSEK TÁRGYÁBAN KIKÜLDÖTT BIZOTTSÁG JELENTÉSEI. ékán felkéri dr.Kiss Ferenc ny.r.Tanárt az első bizottság elnö- kát, hogy ismertesse a bizottság javaslatát. , Kiss: felolvassa a bizottság javaslatát: /lásd 1.sz.melléklet./ Incze: hiányok derültek ki. Épen az élettanászok voltak, akik kifogásolták az anatómia részletes előadását, most derül ki,hogy milyen hiba, hogy a morphologia háttérbe kerül. Dékán: a bizottság javaslata értelmében képviselni fogja ezt az álláspontot. Felkéri dr.Issekutz Béla ny.r.tanárt, a második bizottság elnökét, hogy ismertesse a bizottság javaslatát. Issekutz: felolvassa a bizottság javaslatát: /lásd.2.sz.melléklet/ Dékán felkéri dr.^és József ny.r.tanárt, hogy a szükebb bizott- ság javaslatát ismertesse. Sós: felolvassa a bizottság javaslatát: /lásd 3«sz.melléklet./ Incze; végtelenül örül ennek a megegyezésnek, hogy a hallgatóság már a klinikai tárgyak előtt megtanulja a vizsgálatokat, pl. egy vérkép megnézését. Straub; daganatokról csak a kórbonctan beszél, szerinte a carceo- logiai anyag a kórélettanhoz tartozik, helyes-e o. teljes onkológiai anyag összes problémáinak a kórbonctan körébe való utalása, amikor ott csak morphologiailag tárgyalják a kérdést. Wald: nehéz az onkológia kérdéseit egy kollégiumban előadni, mód volna a folyamatos előadására különböző tanszékeken olyan időbeosztással, hogy a kórbonctanon, kórélettanon, belgyógyászaton és sebészeten előadott részletekből a hallgatóság egy összefüggő kollégiumot kapjon. így az egész kérdés teljes jelentőségében állna a hallgatóság előtt. Ilyen módon a hiányosságok átmenetileg elkerülhetők volnának. Petényi: egy csomó átfedés a dolgok természetéből aaódik, vannak dolgok, amit több helyen elő kell adni. Pl. a növekedés kérdése; a kórélettan nem tárgyalja a gyermekkorban való növekedés kérdé' w\ V L-v
