Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1949-1950
1950. május 16., IX. rendes ülés - Középiskolai képzés hiányosságai és az egyetemi tanítás módszere - II. fokú magántanári képesítések
enzimhatásokért felelősek. Bagdy D., Loránd L. Mihályi E, társszerzőkkel: The reducing propertie of fibrinogen. The role of SH groups in the clotting of fibrinogen.__ A cta Hung.Physiol. 1. 197.19 A fibrinogen fibrin átalakulás régi problémája az SH csoportok szerep ezen átalakulásban. A dolgozat több oldalról megvizsgálva ezt a problémát arra a megállapításra jut, hogy az SH-k nem szerepelhetnek az átalakulás folyamatában. A fibrinogén SH csoportjai a legkülönbözőbb SH reagensekkel próbáltuk blokkirozni anélkül, hogy a fibrin átalakulásban bármi változást is észleltünk volna. Kvantitative megmérve a fibrinogén SH csoportjait, tiszta kristályos fibrinogén nem tartalmazott SH csoportot. A halogén ionok hatása az P aktinra. Kísérletes Orvostudomány I./3/ 1950. Az aktin két formában ismeretes globuláris és fibrozus formában. A globuláris aktin ionok hatására fibrózussá polimerizálodik, amit az áramlási kettőstörés fellépte, valamint viszkozitás emelkedés mutat. A halogén ionok koncentrációjuk emelésével ezt a polimerizáfjiót vissz szorítják, legkifejezettebb ez a jód ionnál, ami valószinüleg oxidáló hatására vezethető vissza. The effect of halogen ions on F actin. Nature 165. 439. 1950. Tartalomban az előbbi dolgozattal megegyezzik. Az actomyosin kontrakciója adenosindiphosphat /ADP/ jelenlétében. Kísérletes Orvostudomány I. /4/ 1950. Az aktomiozim meghatározott sókoncentráció és pH mellett ATP hozzáadó V / . ‘ sára oldatából kicsapódik. Ez a kicsapódás ADP hatására csak akkor jö: létre, ha az aktomiozinhoz az izom vizes kivonatát is hozzáadjuk. A hatóanyag vizsgálatával foglalkozik a dolgozat. A hatóanyagot kb. neg; venszeresen sikerült tisztítani. Felmerül annak a lehetősége, hogy ez a protein azonos Klackar által leirt miokinázzal, mefy enzim azt a fO' lyamatot katalizálja, amikor 2 ADP-ből egy ATP és egy AP keletkezik. Ez az enzim ily módon lényegesen hozzájárul a nagyenergiájú ATP telje; kihasználásához. A növények nitrogén anyagcseréje. Kémikusok lapja 1950. 1. A növényi szervezet képes arra, hogy szervetlen kötésben lévő nitrogéi használjon fel szervezetének felépitéséhez. Ennek általános biológiai jelentősége, hogy az állati szervezet csak a növények utján szervessé tett nitrogénvegyületeket tudja felhasználni. A felhasználható nitrogénvegyületek közül elsősorban a nitrát és ammoniumsók jönnek tekinte- be, de a növények más szervetlen nitrogénvegyületet is fel tudnak has: nálni.anyagcseréjük folyamán.
