Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1949-1950

1950. május 16., IX. rendes ülés - Középiskolai képzés hiányosságai és az egyetemi tanítás módszere - II. fokú magántanári képesítések

Felsorolt tudományos dolgozatai, kivétel nélkül, megadott téma körébe tartoznak. Munkássága a következő témák köré csoportosul:

1./ A szegedi Orvosi Vegytani Intézet munkájába kapcsolódva azt a kérdést vizsgálja, milyen kémiai kötések lépnek fel az aktin és myozin kölcsönhatása alkalmával. Még mielőtt ezzel a kérdéssel más szerzők foglalkoztak volna, megállapítja, hogy ez a kölcsönhatás elsősorban elektrostatikus, amely az ionerőssé változtatásával nagymértékben és reverzibilis módon mögszüntethe Ezen vizsgálatok lezárása után a Bailey nagy publicitással felvetette azt a lehetőséget, hogy a kölcsönhatás a két fehérje SH csoportjain keresztül történik. Dr. Guba későbbi munkáiban ezt a lehetőséget bőven megvizsgálta.- Az SH csoportok kimutatására eredeti, uj kolorimetriás módszert dolgozott ki, amely a brom-acetofenonrak az SH csoportokkal való reakcióján, majd a szabadon maradt brom-acetofenonnak kolorimetriás meghatározásán alapszik. Ezekkel a vizsgálatokkal kimutatta azokat a változásokat, amelyek a fentemlitett fehérjék reakciója révén eltűnnek, illetve szabaddá válnak. Ezek a változások azonban mind az elek- trostatikus erők felléptének következményei mutatkoznak, tehát eredeti megállapitását igazolják.

Ugyanezen módszer felhasználásával a budapesti Biokémiai Intézetben végzett véralvadási kísérletekhez kapcsolód Bagdy, Lóránd, Mihályi társszerzőkkel megvizsgálták a fibrinogén és fibrin SH csoportjait és megállapították, hogy a fibrinogén fibrinné való átalakítása SH csoportok jelenlétéhez kötve nincs, SH csoportokban változás ezen átalakulás következtében nem mutat ható ki.

2./ Budapesti egyetem Biokémiai Intézetében Szent- G-yörgyi és Banga társszerzőkkel a miozin enzima^tivitását vizsgálták. Az erről szóló közlemény, amelyet fenti társszerzőkkel együtt irt, újszerű elméletet állit fel. Feltételezi olyan kis- molekulasulyu fehérjék jelenlétét, amelyek a nagymolekuláju mio- zirvázhoz kapcsolódva fordulnak elő és amelyeknek a miozin, fermentativ tulajdonságait köszönheti. Bár nyilvánvalóan ennek a műnek alapeszméje Szent-Györgyi professzortól származik, a kísérletes részben dr.Guba eredményei azok, amelyek az u.n. ADP-c protin létezését bizonyítják, továbbá azok a kísérletek, amelyek ezen protinnak miozintól való leválasztására vonatkoznak. Ezen vizsgálatok közben egy uj pigmentet, a fruokrómot Írták le,mely az izomkontraktus fehérjéhez izolálás közben szorosan hozzákapcsolódik.