Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1949-1950
1950. május 16., IX. rendes ülés - Középiskolai képzés hiányosságai és az egyetemi tanítás módszere - II. fokú magántanári képesítések
10. / A biológiai nitrogénfixálás problémájának jelenlegi állása. Agrokémia 1949. 12. 1( A legitóbbi éve klen állapították meg Kubo, Keilin ás Wang, valamint Virtanen és munkatársai, hogy a nitrogénfixálás szoros kapcsolatban var a gyökérbaktériumok hemoglobin tartalmával. A nitrogénfixálás első lép« sének kérdése teljesen nyitott. A nitrogén ugylátszik két utón is megkc tődik részben oxidáció, részben redukció révén. Valószínűleg a nitrogér kötő baktériumok rendelkeznek u.n. nitrogenáze fermenttel, mely struktúrához kötött és amelynek felületén mennek végbe a nitrogénfixálási f< lyamatok. 11. / Uj kolorimetriás eljárás fehérjék SH csoportjainak meghatározására. Kísérletes Orvostudomány I. /3/ 1950. Az SH csoportok szerepe különböző enzimek hatásával kapcsolatban sokak által megállapított tény. Az SH csoportok pontos meghatározása sok nehézségbe ütközik. Ezen igyekszik segíteni a dolgozatban vázolt eljáráSj melynek lényege, hogy az SH csoportok brómacetofenonnal megköthetők és fehérjekicsapás után a visszamaradó brómacetofenon lúgos közegben kolo- rimetriásan meghatározható. Összehasonlítva a módszert más módszerekkel kielégítő egyezést mutat. 12. / A myosin, az aktin és az actomyosin SH-csonortjainak kolorimetriás meghatározása. Kísérletes Orvostudomány I. /3/ 1950. Az előbbi dolgozatban leirt eljárás alkalmazása az izom kotraktilis el< meinek SH-csoportjainak meghatározására. A miozin 17.600 g.-ja az aktii 30.000 g-ja tartalmaz egy mól. SH-csoportot. Az aktomiozin keletkezésekor az SH-csoportok egy része eltűnik, amelyek ATP hozzáadására újra felszabadulnak. Ezek a vizsgálatok arra mutatnak, hogy abban a minden valószínűség szerint döntő változásban, hogy a miozin és aktin ATP hat* sára reverzibilisen összekapcsolódik és szétbomlik, az SH-csoportoknak fontos szerepük van. 13. / A nitrogén sorsa a talajban. -Természet és Technika 1949. 12, Az összetettebb szerves nitrogénvegyületek szintézisének kérdéséhez közelebb jutunk, akkor is, ha azok lebontását vesszük vizsgálat alá. A talajbaktériumok egy része a levegő nitrogénjét megköti /fixálás/, másrésze a kötött szerves nitrogénvegyületeket alakítják át szervetlenné /nitrifikálás/, egy harmadik részük pedig a nitrogénvegyületekből a nil rogént szabaddá teszi /denitrifikálás/. Ezek a folyamatok nagyon hason! rendszereken keresztül mennek, aminek egyik bizonyitéke az azonos gáto! hatóság. 14. /=Garay K. társszerzővel: L’effct de l'ultrason sur la musgle lavé._____ E xperientia. <PH O
