Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1949-1950
1950. május 16., IX. rendes ülés - Miniszteri leiratok - Elnöki előterjesztések
tások pl. metróállomásoknál, mozik várócsarnokában stb. vannak elhelyezve. v látták a moszkai Timirjazev mezőgazdasági akadémiát és a Lomonoszov egyetemet és szeretné elmondani mit jelent ott az egyéni tanulás. A hallgatók látogatják a könyvtárakat és ott szakkönyveket olvasnak arra a tárgyra vonatkozólag, amit tanulnak. Amikor érdeklődtünk, hogy milyen tankönyveket Hixasnak használnak, nem értették meg kérdésünket, felsorltak egy csomó könyvet, ami megvan a könyvtárban és amit elolvasnak. Me^nliti, hogy a Lenin-könyvtárban, amely egyike a világ legnagyobb könyvtárainak, külön gyermek-könyvtár van kb.12-13 éves korig, érdekessége ennek a gyermekkönyvtárnak, hogy 1942-ben nyitották meg, tehát akkor, amikor Moszkvában a legnehezebb volt a helyzet. Visszatérve az egyetemi munkára, nyilvánvaló, hogy azt a tanulási módszert csak úgy lehet megvalósítani, hogy az ifjúság nevelése egészen más, kommunista nevelésük teszi ezt lehetővé. Már a középiskolától fogva úgy nevelik őket, hogy kedvet csináljanak nekik valamilyen tárggyal való intenzivebb foglalkozásra és ez a foglalkozás tulmenejen a rendes tanuláson, tehát önálló munkával többet tegyen mint a kötelessége. Pl. az egyetemen is egészen természetes, magától értetődő dolognak tartják, hogy az előadásokról jegyzeteket készítsenek. A Lomonoszov egyetemről szeretné elmondani, hogy az most ujráépül, Moszkvától meglehetősen messze, úgy hogy a kifejlesztendő nagy városnak a szélén fog elterülni. Óriási területen fekszik, középpontjában egy 26 emeletes központi épülettel, amely köré csoportosulnak az 5-6 emeletes kisebb épületek. 1953-ra lesz kész. A jelenlegi egyetem benn van a városban a Kreml közelében. Az oktatásról és tudományos munkáról szólván megjegyzi, hogy az a felfogás .uralkodik, hogy a tudós, aki tanit is többet ér, mint az aki nem tanit. Egyes tudósok, akik tudományos intézetekben dolgoznak szintén előadásokat tartanak az egyetemeken, ami által a gyakorlati élet haladó tudományával ismerkednek meg a hallgatók. A hallgatók’ mindenütt csoportos foglalkoztatásban részesülnek. Általában az alsóbb évfolyamokban általános tárgyakat tanulnak és a szakosítás a felsőbb évfolyamokban következik be. A csoportok száma is a felsőbb évfolyamok felé egyre kisebb lesz. A felsőbb éves hallgatók bekapcsolódnak egyes intézetek munkájába ifjúsági tudományos körök keretében. A tanár irányítása alapján végeznek irodalmi munkásságot és az intézet kutatásait a gyakorlatban kikisérletezik. Ezeknek a munkáknak alapján minden félévben tartanak ifjúsági tudományos konferenciákat, a legjobbak dijat nyernek és ezekből választják ki azután az egyes intézetek asz- szisztenciájukat. A hallgatók elfoglaltsága naponta 5-6 óra, előadás és gyakorlat. Ehhez az állapothoz mi-majd csak akkor fogunk tudni eljutni, ha a hallgatóság az előadásokat jól fogja tudni használni. Á dzov- jet hallgatóknak az előadás egy vázlat, amire felépiti a saját tanulását. Meg kell még jegyeznie, hogy az intézetek mind nagyszerben fel vannak szerelve, minden elméleti anyagot gyakorlatban is bemutatnak. Természetesen még napokig lehetne beszélni az ottani benyomásokról, de röviden összefoglalva ezeket akarta a Kar tagjaival közölni. Dékán: megköszöni Straub professzornak érdekes beszámolóját és kéri a Kar tagjait, hogy ha van valami hozzászólásuk tegyék meg. A hallottak felett élénk vita indul meg, különösen az oktatási és a tudósok elfoglaltságára vonatkozó kérdésiekről.
