Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1949-1950
1950. április 18., VIII. rendes ülés - Élettani Tanszék betöltése - Esetleges indítványok
-jjitákra nézve meghatározta. Iten sok dolgozatban foglalkozott főleg a háborús takarmányozási nehézségek leküzdése érdekében egyes különleges, eddig nem használt,vagyaiig használt, de takarmányként számításba jöhető anyagok értékesítésével, így például szaponin mentesített vadgesztenye,szőlő levél,szölőmag,extrahált napraforgódéra, cserebogár,paradicsomtörköly felhasználási lehetősségeit vizsgálta. Dr.Tangl Harald sok társadalmi munkát is végez. Részt vesz az Élet és Tudomány szerkesztésében. A K^sérletügyi Telep szakszervezeti bizottságának elnöke, a Magyar Dolgozó Pnrtj<ának tagjelöltje. 1949.-ben "kiváló munkás" kitüntetést kapott. Nagy terjedelmű munkásságát áttekintve az derül ki, hogy 1925- 1933.között jelentős mértékben az orvosi fiziológiai területén mozgott, 1933 óta kifejezetten alkalmazott állattenyésztésteni irányba tért el. Fel- szabadulás óta olyan munkát,mely az oívostudományt érinti, nem irt. Tudományos orvosi szakköreinkben sem fejt ki ilyen működést, hanem teljes mértékb az állategészségügyi munkakörben dolgozik. Ezért a Bizottság úgy látja,hogy bár jelentős számú régebbi dolgozata van a minket érdeklő fiziológia tárgyköréből, ma már dr. Tangl Harald nem vehető elsősorban számításba a tanszék betöltésére. Az 5 éves terv idején nem is volna helyes őt kiemelni jelenlegi fontos munkaköréből, ahól nyilvánvalóan pótolhatatlan. Minden érdemei elismerése mellett - e szempontok figyelembe vételével a Bizottság eltekint jelölése ajánlásától. Dr.Láng Sándor 44 éves, nős, orvos. Oklevelét 1927.-ben kapta. 1931-ben laboratóriumi szakorvos lett, majd 1942-ben karunkon magántanár az "orvosi labor- toriurr.i vizsgálatok" tárgykörből. 1948.-ban magántanári képesítését "munkaélettan" tárgykörre terjesztették ki. 1926.-ban kezdte meg az egye térni szolgálatát és azótr megszakitáa nélkül egyetemünk gyakornoka, majd tanársegéde. Megjelent 54 közleménye és három könyve. Közleményei 1927-1934 között életvegytani tárgykörüek. Vizsgálta a mész, kálium és magnézium ionok befolyását a véroukorkoncentrációra. A vegetativ idegrendszerre ható anyagoknak a vércukorszintre gyakorolt hatása is vizsgálata tárgya volt. Insulin és atropin antagonizmusról megállapította, hogy az atropin-hatástalan pancreasmentes kutyákban az insulin vércukor csökkentő hatására» Kimutatta, hogy krónikus phenylhydrazin mérgezésben a vérplasma aminósnv tartalma csökken, cholesterin tartalma emelkedik. Foszfor mérgezés esetén az aminósav tartalom emelkedik, cholesterin és lecithin tartalom csökken» Kimutatta, hogy pajzsmirigy eltávolítása után a plasmafehérj ék mennyisége nem változik. Csontvelő kivonat adagolására a plasma fehérje és globulin tartalma növekszik. Foszfor mérgezéses patkányok májában a glutation tartalom nem változik és egyforma értéket mutat táplált és éhező állatokban»