Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1949-1950

1950. április 18., VIII. rendes ülés - Élettani Tanszék betöltése - Esetleges indítványok

-jjitákra nézve meghatározta. Iten sok dolgozatban foglalkozott főleg a háborús takarmányozási nehézségek leküzdése érdekében egyes különleges, eddig nem használt,vagy­aiig használt, de takarmányként számításba jöhető anyagok értékesítésével, így például szaponin mentesített vadgesztenye,szőlő levél,szölőmag,extra­hált napraforgódéra, cserebogár,paradicsomtörköly felhasználási lehetőssé­geit vizsgálta. Dr.Tangl Harald sok társadalmi munkát is végez. Részt vesz az Élet és Tudomány szerkesztésében. A K^sérletügyi Telep szakszervezeti bi­zottságának elnöke, a Magyar Dolgozó Pnrtj<ának tagjelöltje. 1949.-ben "ki­váló munkás" kitüntetést kapott. Nagy terjedelmű munkásságát áttekintve az derül ki, hogy 1925- 1933.között jelentős mértékben az orvosi fiziológiai területén mozgott, 1933 óta kifejezetten alkalmazott állattenyésztésteni irányba tért el. Fel- szabadulás óta olyan munkát,mely az oívostudományt érinti, nem irt. Tudomá­nyos orvosi szakköreinkben sem fejt ki ilyen működést, hanem teljes mértékb az állategészségügyi munkakörben dolgozik. Ezért a Bizottság úgy látja,hogy bár jelentős számú régebbi dolgozata van a minket érdeklő fiziológia tárgy­köréből, ma már dr. Tangl Harald nem vehető elsősorban számításba a tanszék betöltésére. Az 5 éves terv idején nem is volna helyes őt kiemelni jelenle­gi fontos munkaköréből, ahól nyilvánvalóan pótolhatatlan. Minden érdemei elismerése mellett - e szempontok figyelembe vé­telével a Bizottság eltekint jelölése ajánlásától. Dr.Láng Sándor 44 éves, nős, orvos. Oklevelét 1927.-ben kapta. 1931-ben laboratóriumi szakorvos lett, majd 1942-ben karunkon magántanár az "orvosi labor- toriurr.i vizsgálatok" tárgykörből. 1948.-ban magántanári ké­pesítését "munkaélettan" tárgykörre terjesztették ki. 1926.-ban kezdte meg az egye térni szolgálatát és azótr megszakitáa nélkül egyetemünk gyakornoka, majd tanársegéde. Megjelent 54 közleménye és három könyve. Közleményei 1927-1934 között életvegytani tárgykörüek. Vizsgálta a mész, kálium és magnézium io­nok befolyását a véroukorkoncentrációra. A vegetativ idegrendszerre ható anyagoknak a vércukorszintre gyakorolt hatása is vizsgálata tárgya volt. Insulin és atropin antagonizmusról megállapította, hogy az atropin-hatásta­lan pancreasmentes kutyákban az insulin vércukor csökkentő hatására» Ki­mutatta, hogy krónikus phenylhydrazin mérgezésben a vérplasma aminósnv tartalma csökken, cholesterin tartalma emelkedik. Foszfor mérgezés esetén az aminósav tartalom emelkedik, cholesterin és lecithin tartalom csökken» Kimutatta, hogy pajzsmirigy eltávolítása után a plasmafehérj ék mennyisége nem változik. Csontvelő kivonat adagolására a plasma fehérje és globulin tartalma növekszik. Foszfor mérgezéses patkányok májában a glutation tarta­lom nem változik és egyforma értéket mutat táplált és éhező állatokban»

Next

/
Thumbnails
Contents