Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1949-1950

1949. szeptember 22., II. rendkívüli ülés - Miniszteri rendeletek

_ 3 ­A Magyar Tudományos Tanács felkérte őt az 5 éves tervvel kapcso­latos részletes programra kidolgozására. A programmot nem tudja elkészíteni, mert az intrika több emberét kiütötte és ő nem tud­ja embereit megvédeni. Megbízhatóságához kétség nem fér, mert az orosz követség jónéven veszi az orosz protestáns egyházi vezetők­kel és azok irodalmának átültetésével kapcsolatos tevékenységét. Tegnap közölte a követség, hogy a Rajk féle akció megzavarta a kooperátiót, de most már nem lest annak semmiféle akadálya. Az ilyen és ehhez hasonló fontos ügyekben intézkedik és ugynakkor egy másik vonalon állandóan zavarják legjobb szándékú intézkedé­seit. Az intézeti munkafegyelem megszilárdítását célozza minden intézkedése, az intézeti anyagpuszt it ás ellen van és mégis állan­dóan fenyegetik. Az ő intézkedéseivel szemben pontosan olyan akciók folynak, mint amolyant Rajkék csináltak, csak természete­sen kisebb mértékben. Felemlíti Weil Emil debreceni beszédét, az összes alkalmazottak munkafegyelméről és Szántó György miniszteri tanácsos hévízi felhívását a professzorok fokozott ellenőrzésé­re tudományos vonalon. A dékán úrhoz két kérdése volna; az első, tudná-e őt a dékán in­formálni az illetékes forum intentioiról, hogy ahhoz tarthassa magát és intézetében nyugodtan és zavartalanul dolgozhassékj má­sodik, milyen állspontot foglaljon el olyan akcióval szemben, amikor őt munkájáért nyugdíjazással és elbocsájtással fenyegetik. Hiába sürgeti őt Szántó főosztályvezető fokozott intézeti munká­ra, azt nem tudja végrehajtani, ha 5 embere közül ismeretlen té­nyezők hármat elbocsájtanak, akik ellen uj munkahelyeiken semmi panasz nincs. Ml legyen tehát a helyes álláspont? Valószínű és ezt az illetékes tényezők is megerősítik, hogy a Rajk ügy felszámo­lásával még nem sterilizálódott teljesen a helyzet. A dékán ur a múltkor odanyilatkozott, hogy nem tud rendet teremteni. Ö a Karhoz soha sem fordult ilyen ügyben és most sem fordulna, ha lenne auto­ritása. Lehetetlen állapot, hogy ismeretlen bizottság önkényes vizsga elé állítja alkalmazottait és ettől függ, hogy valaki a tanszéken dolgozbatik-e vagy sem. Dékán;az első kérdésre válaszolva közli, hogy indokolást Klimkó professzor ügyében nem mondhat, ő is csak annyit tud,amennyi a leiratban foglaltatik. A második kérdés a fontosabb. A budapes­ti központi nagy Pártválasztmány határozatilag kimondta az egyé­ni felelősség fokozottabb érvényesítését és a fegyelem megszilár­dításának szükségességét. Mindnyájan felelősek vagyunk a tanítás, tudományos munka eredményességéért és az anyaggal való takarékos­ságért. Kemény fegyelmet kell követelnünk mindenkitől. Kiss pro­fesszor által említett ügy csác egyéni akció lehet. A MEFESZ nem tud ezekről az akciókról. Kiss Ferenc dr.ry.r,tanár. A kar tagjainak meg kell érteni fel- szőlalásának okát és feltétlenül szükséges a sftlidaritás és a kollektiv védelem. Ha intézkedik, egy másik kéz kontrakarirozza lépéseit. Itt nem feltevésekről, hanem tényleges intézkedésekről van szó; alkalmazottak áthelyezése, alkalmazottak elbocsájtása, részükre pénz kiutalása stb. Példának említi meg az esetet,hogy egyik altisztjének utasítást adott egy tanszéki szolgálatot nem teljesíthető személy fizetésének visszautalására, az altiszt a tendelkezést nem hajtotta végre, mert az érdekelt személy letil­totta. Paradox dolog, hogy ide hozza ezeket a kérdéseket,mert

Next

/
Thumbnails
Contents