Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1949-1950

1949. december 13., IV. rendes ülés - Magántanári jelöltek bemutatkozása - II. fokú magántanári képesítések

Kén-elektrophoresls a mozgás-szervi betegségek gyógyításában» Orvosok Lap ja 191+Ö • 3Ö *s zám.

A kéntherapiában az volt a tapasztalat, hogy a rheuma- tlkusnak mondott bántalmakban elsősorban a bőrön át bejutó kén a hatásosa a perenteráiis kén csak mint lázkeltő hat.

A bárön át bejutó kén-mennyiséget megkíséreltük elektromos áram segítségével fokozni. Az eddigi tapasztalatok alapján a módszert kipróbálásra ajánljuk, hogy gyakori ati"értéke és indicatios területe tisztázható legyen a mozgásszervi betegségek therapiájában. Eddigi tapasztalatunk nekünk ig^n jó volt. Vizsgálatainkat tovább folytatjuk, de reméljük, hogy már is sikerült a rheumatherapiát agy uj használható eljárással gazdagítani.

Diastolés áramlás a pulsus-nyomás megnövekedése esetén.

Magyar Belorvosi Archívum*. "í. köt et'f lj.. füzét. Me gy e s i

P.dr-al.

ít pulsus-amplitudó /pulsus-nyomás/ nagysága az összes töboi factor változatlansága esetén a systol^volumen nngysá“ gátol füírg. Tudjuk, hogy ez mind thyreotoxicosisban, mind “ uortainsufficientiában megnövekedott. Ennek alapján feltételezhető lett volna, hogy az aorta insufficienti ás betegen a billpEityühtbának tulajdonított regurgitatios, hullám nem is ezzel, hnfíem egyszerűen a megnövekedett pulsus -amplitudoval

függ ÖSSZ'»*

Megvizsgáltuk eZért a pulsusamplitudo nagyságának hatását a diastolés áramlásra.

Eredmény: a pulsus-amplitudo megnövekedése sohasem vezet olyan dynamikai viszonyokhoz, hogy regurgitatiot okozzon. a regurgitatios hullám nagysága nem függ össze a pulsus - amplitudo nagyságával. A systole-volum^n fokozódása inkább csökkenti a regurgitutiot, amint «z egy pulsus alternansos uortainsufficientiás betegen kitünően bizonyítható volt.

it pulsus-energia hatása a diastolés áramlásra aortalnsuffjelent lás betegen.

Élettani Társaság /ándorgyülése, Pécs, I9I4.8»junius .Sajtó alatt.

A munka a pulsusenergia hatását vizsgálja a regurgita- tlora. Eredmény: nagyabb pulsusenergia esetén a regurgitatio csökken még akkor is ha ugyanakkor a diastolés idő megnő és a regurgitationak nagyabb a lehetősége. További vizsgálatok folynak a systole-volumen, percvolumen, perifériás ellenállás egyidejű meghat ározásávul arra vonatkozólag, hogy digitális- hatásban a regurgitutio csökkenésével ezek a tényezők hogyan változnak morr.