Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1949-1950
1949. december 13., IV. rendes ülés - Magántanári jelöltek bemutatkozása - II. fokú magántanári képesítések
8 A módszer a pulsus-volumennek egyre csökkenő külső tom- pressios nyomás m®ll®tti mérésén alaps zik. Egészséges emberen diastoles nyomásnak megfelelő külső compressio mellett mérve a pulsustérfogatot, megkapjuk a systole alatt átáramlott mennyiségeket, a systolés pulsus- térfogatot. Külső compressio nélkül mérve a pulsus térfogatot megkapjuk a systole és diastole alatt átáramlott vér mennyiségét. Ez természetesen mindig nagyobb, mint csak a systoles pulsus volumen* 0-a compressio mellett természetesen több vér áramolhat át egy artérián, mint hogyha azt külső nyomással megszükitjük. Minél kisebb a külső compressio, annál nagyobb az órkeresztmetszeten átáramlott vér mennyisége, tízzel szemben aortainsufficientiában egyre csökkenő compressios nyomásokon mérve az arteria egy keresztmetszetén átáramlott vérmennyi- sóget, találunk egy jól meghatározható nyomás értéket, mel yen a pulsustérfogat elér egy maximumot. Tovább csökkentve a külső compress iot, a pulsustér fogat már nem nő tovább, hanem csökken. Grafikusan ábrázolva, a normális keringés egy előre haladó Görbét ad. áz aortainsuffi cientiás beteg ilyen pulsusvolu- tiien-görbóje egy bizonyos compressios nyomásig előre halad, elér egy maximumot, azután visszafordul. Ennek csuk’egy magyarázata lehetséges: a regurgitatio Aortainsüfftcientiában a pulsustérfogat egy külső compressios nyomás mellett azért nagyobb, mint szabad áramlás mellett,mert ez a nyomás, mint egy pótbill«ntyü a diastoles regurgitutiot megakadályozza. Ez a regurgitut iot megukaÜlyozó nyomás tulajdonképen nem más, mint a vizsgált keresztmetszettől distálisan fekvő érrendszer nyomása, tehát a regurgitut iot a periféria felől létrehoz0 nyomás, m«ly a központi nyomás cső kk° nés irányába, visszafelé hat /regurgitutios nyomás/« H regurgitatio nagysága kiszámítható abból a pulsustérfb- gat különbségből, mely a muximális pulsust ér fogat és a szabad áramlás mellett mért tényleges pul sust ér fogat közt adódik. *ihol a két kar vérnyomásában a lueses aortitis következtében nyomáskülönbség is volt, a regurgitatio ennek megfelelően viselkedett, de $í-osun mindkéto Idáit egyforma volt, ami a mérések pontosságát bizonyltja. 1* regurgitatios nyomás megmérésének pontosságát még a hydrostuticus nyomás segítségével is controlláltam. Fele őrit karon a hydrostat icus nyomás a regurgitatiot támogatja, lógó karon ellen® hat. az eddigi mérések mind vízszintes helyzetben szivraagasságban történtek, a regurgitatiosnyomás külső compres- sioval mért értéke és a hydrostaticus nyomásnak a regurgitatio szintén megakadályoz0 értéke mindig megegyezett • a regurgitutios nyomás és a regurgitatio nagysága természetesen igen sok tényezőtől függ. Vizsgálataimban n regurgitatio nagysága a dTustolés áramlás megállásától a systolet ér fogat 68/b-ának n regurgitati ójáig terjedt.
