Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1949-1950
1949. december 13., IV. rendes ülés - Magántanári jelöltek bemutatkozása - II. fokú magántanári képesítések
9- 5 Myeloblastische Reaction bel Knochencarclnom. Klinische Wochenschrift, 19i|.i.loo-lo2 • Myeloblastokat a keringő vérben myeloid acut és chronicus laukaemián kiviil csak kivételesen látunk: sepsis utolsó stádiumában a halál előtt, nagyon súlyos allergiás shockban és olyan csont betegségekben, melyekben a csontvelő kiterjedten elpusztul, mint osteosklerosisban és metastaticus C3ontcarcinomában. A vérkép elváltozása különösen az utóbbiban okozhat nehézséget, mert kis rejtett daganatból néha igen gyorsan fejlődhet ki nagy- kiterjedésű metastasis úgy hogy sem az elsődleges daganat, sem az áttét nem ismerhető fel jelenlegi vizsgáló módszereinkkel. Ilyenkor a legkülönbözőbb vérképe« fordulhatnak elő és téves diagnosishoz vezethetnek. A diagnostikai nehézségeket jól szemlélteti az ismertetett eset, melyben kis gyomorrák kiterjedt csont áttételei extramedullár is vérképzéshez és a vérképben igen nagyfokú myeloblastos reactiohoz vezettek. E leukaemiaszorü vérképben csontrák mellett szólt idült myelosissal szemben a magvas vörös verse jtek nagy száma a perifériás vérképben, acut myelosis- sal szemben pedig még a hiatus leukaemicus hiánya is. 10. Myeloblastos reactio csontcarcinomában. Orvosi Hetilap, I9I4.Ó• augusztus • Tartalmilag" az előző közleménnyel azonos. 11. Stoffwechseluntersuchungen mit verschiedenen Nahrungs-El weissen. Peremy Gábor és Sármai Ernő'dr-okkal. Zeitschrift f.die ga3 .exp. Medi zin llo. l-ll., 191+2. Helyes fehérje-tápláláskor nem a fehérje-minimumot hanem a fehér je »opt imumot keressük, amely a szervezetet épitő fehérjék lebomlásából eredő veszteséget pótló mennyiségnél, minimumnál jóval nagyobb. A szükséges és optimális napi fehérje -t áplálék mennyiségét a fehérje minősóge~igen nagymértékben befolyásolja. Régóta ismeretes, hogy a szervezet egyes óletfontö3 aminosnvakat nem tud Synthetisálni, ezeket a táplálékban fel kell vennie. Miután a szegényebb néprétngek fehérjeszükségletűket elsősorban növényi fehérjékkel fedezik,, az aminosav-tartalom mellett e fehérjék egyéb tulajdonságai is fontosuk. Elsősorban fontos az, hogy a-szervezet mennyire tudja ezeket a fehérjéket kihasználni. Teljes kihasználás esetén a vizeletben aránylag kevés még caloriát és értéket jelentő fehérje-anyagcseretermék távozik. Rossz kihasználás, dysoxydativ carbonuria esetén sok. Bickel a különféle fehérjékkel vai© táplálkozás anyagcseréjének vizsgálatában n&gy jelentőséget tulajdonit a dysoxydativ carbonuria mennyiségének, valamint ennek a kiürített N“hez való arányának, továbbá ugyancsak a vizeletben kiürített össz-szén us össznitrogón arányának. T quotiensek viselkedése alapján Bickel a táplálék-fehérjéket jól és rosszul kihasználható csoportokba osztotta. A Jól kihasználható mAh fehérjék kicsi, a rosszul kihasználhat© ”B° fehérjék magas quotienst adnak. Ezek a quotiensek egymagukban csak Útmutatóul szolgálnak, anélkül, hogy az anyagcserezavart, mely a dysoxydativ cnrbonuriához vezetett, közelebbről meghatározná. Ezt a
