Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1949-1950
1949. november 15., III. rendes ülés - Tanulmányi ügyek
ményekkel ellentétben itt nem kell számolni penicillin resistens törzsek későbbi járványtani szerepével. A szerző tanulmányában felhivja a figyelmet arra is, hogy a tapasztalatok szerint a penicillin kezelés a gonorrhoeás szövődményeknek is útját vágta és ilyenformán a Campagne szociális jelentősége sem jelentéktelen. Nagyvárosok egészségpolitikája cimü munkájában a szocialista országok egészségügyi törekvését ismerteti és ezmbe- állitja a polgári állanrend saemiéletével• A járvány elháritás, a népbetegségek elleni küzdelem, az iskolai egészségvédelem, a vízellátás, a környezet hygiene és a többi közegészségügyi feladatok a szocialista egészségpolitikai szemlélet szerint a dolgozók széles rétege egészségének megőrzését és ápolását célozzák. A Szovjetunióhoz hasonlóan a magyarországi városok, főkép pedig Nagybudapest közegészségügyének fejlődése is ebbe az irányba halad. Ennek megfelelően több eddig elhanyagolt kerületnek az egészségügyi ellátása előtérbe került, mind a prophylaxis, mind a beteggyógyitása terén. Rámutatott arra, hogy a szocialistaegészségügyi gondozás csak a közigazgatás egységesitése utján valósítható meg. A korszerű egészségügyi irányzat csak a gyógyítás és megelőzés együttes munkáján alapulhat, szemben az eddig uralkodott állásponttal, anely e két funkciót szétválasztotta. Budapesti iskolás gyermekek tuberculosis fertőzése és megbetegedése 1947-ben cimü munkájában nagy anyag vizsgálata alapján kimutatja, hogy az átvészeltség és a szociális viszonyok között szoros összefüggés nem ismerhető fel; ezzel szemben azonban világos aráry mutatkozik a gazdasági helyzet és a megbetegedések viszonyszám között. Különösen nyilvánvaló ez, ha a betegséget, vagyis az aktiv tuberculosist grafikusan összeveti a tuberculin positivitás azámará— nyával. Összehasonlítva a budapesti és az angliai adatokat az elmúlt száz évre visszamenőleg úgy látja, hogy a mortalitásban Angliában 1942-ben értek el egy kritikus csökkenési időpontot. Magyarország a legcsekélyebb mortalitási arányszámot 1944-ben érte el, ami után a háborús körülmények folytán nagy kiugrás következett be. A tanulmány következtetése szerint a tuberculosis aktiv prophylaxisa, a BCG védőoltás vezet a megoldás felé. A háború befolyása a csecsemő dysenteriára Budapesten cimü angol nyelven ne gjelent munkájában statisztikai adatokkal bizonyt ja, hogy a csecsemő halálozás óriási mértékben való kiugrása 1945-ben, sőt bizonyos mértékig 1946-ban is a dysenteriára vezethető vissza. Budapesten az egészségügyi szervezés fejlődése folytán kiépített csecsemő gondozók munkájával sikerült a problémát megoldani.
