Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1949-1950

1949. október 18., II. rendes ülés - Esetleges indítványok

Pázmány Péter Tudományegyetem Bakteriológiai és Immunitástani Intézet. Budapest, 1949.október 15.' J/ (n.. Dr. Havas András 0.K.I. főigazgató raagántaári képesitésének II.fokú bírálata. Társbíráló Pa»agó Peren d.regyet.ny.r.tanár. A Tanártestület f.évi november ld-án adott megtisztelő meg­bízása alapján, mint társbíráló áttanulmányoztam dr.Havas András tudományos munkásságát és ennek alapján a következőkről legyen sza­bad beszámolnom. Havas András dr. 1930-tól 1949-ig a dolgozatok megadott kivo­natai szerint 25 munkát közölt; ebből 13-at orosz nyelvű Szaklapok­ban, 4-et német nyelvű szaklapokban, a( többit pedig magyar folyó­iratokban. Átolvasna a munkákat, illetőleg annak kivonatait, abból 6 közleményt kívánatos tárgya és eredméryei ialapján kiemelni. Ezt a 6 dolgozatot a következőkben szabad legyen egy kissé részletesebben ismertetni. Studien über das sputum-autolysat cimü munkájában beszámol arról, bogy a tuberculosticus sputum egy hónapon át termostatban tartva a homogenizálódásig haladó autolysist mutat. Az ilyen elő­rehaladott autolysis a tuberculosis bacillusra - a szerző szerint - staticus hatást gyakorol, amely végül a baktérium teljes feloldó­dáshoz vezet. A hatás valószínűleg fermentativ jellegű, jóllehet ez ellen sáól, hogy az autolysált filtrátum hővel való sterilizá­lás után fejt ki gátló hatást az M.tuberculosis teniszetekre. A szerző által módositott, u.m. Weltmann féle mikromethodus a vizsgálatai szerint prognostikai jelentőségű. A szerező ugyanis nagy anyag vizsgálata alapján megállapította, hogy a serum coagu- latiónak joggoldalra, vagyis nagyobb higitásokba való eltolódása. A kétszeri BOG vaccinatio jelentősége kísérleti állatokon végzett tanulmány szerint ixmmunitástani szempontból nem elhanya­golandó. A szerző ugyanis a kétszeri oltásnak a helyes időbeni be­osztásából is jelentős különbségeket látott a Mantoux-posivitás százalékában, de nagy eltérések mutatkoztak a reinfectio eredménj^á- ben is a helyesen megválasztótt idő mellett ugyancsak komoly ténye­zőnek mutatkozott az immunizálás módja is. Legjobbnak bizonyult az intravénás adagolás és kevésbbé volt hatásos az intraperitoneális, vagy mégkevésbbé a subcutan adagolás. Az intravénás módszer külö­nösen a haemathogen fertőzések ellen bizonyult hatásosnak. Az immu­nitás mértékét allergiás reakciókkal és komplement kötéssel is el­lenőrizte és ugyanezeket az eredményeket észlelte. Heveny, tünetmentes hyperlymphocytosis tuberculoticus gyer­mekeknél cimü munkájában leirja, hogy tuberculoticus gyermekek szanatóriumában minden egyéb klinikai tünet nélkül 5 hét alatt le- jazló óriási fehérvérsejt szaporodást észlelt. Ugyanilyen lypho- cytosis a vizsgálatai során Szibériában még 23 esetet, Moszkvában pedig még 7 esetet észlelt. Hehány betegről a pectorális mirigyeke- kioperálva a histologiai vizsgálatok igen nagy lyphocyta szegény­séget mutattak. A szerző ugjr gondolja, hogy a kórokozó nem izgatja a lyphoeticus szerveket, hanem ellenkezőleg a’ lyphocytákat kilöki a mirigyekből a véráramba. A mirigyek regenárálodásához 5 hét szük­séges. A virus aetiologiájára. vonatkozó vizsgálatokat folytatni kí­vánja annál is inkább, mert állatokon az ilyen kimetszett lyphoid csomók beoltásával hasonló tüneteket észlelt. A kóképet Szovjet­unióban mint "hyperlymphocytosi acuta assymphthomatica, Havaim vág "morbus Havasi" emlitik. Ugyancsak érdekes az a munkája, amelyben összehasonlitóttá a kutya ductus- thoracicusioból való lyphának és a vérsavónak aanaphy lactogen hatását tuberculoticus állatokon, Megállapította, hogy a tuberculotisus folyamat előrehaladásával párhuzamosan csökken a lvnhának a shock kiváltó xä képessége, sót egészen súlyos esetekbe

Next

/
Thumbnails
Contents