Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/3

1946. június 18., X. rendes ülés - II. fokú magántanári képesítések

- 4 18. / Iber den Mechanizmus der Milchs- urebildung im ,,-Uskel.

Zeitschr.f.physiol.Chemie. 249.2C9.1937»

A vizzel extrahálható része az izomszövetnek, amit izomkivonatnak nevezünk épen olyan mértékben képez, illetőleg erjeszt tej4 savat hexosediphosphatból, mini, maga az egész izom. Ezzel saemben a kivonat nem redukálja a hexosediphosphat jelenlétében a pyro- szőlősavat, csak ha az izomszövet granuális, vagyis oldhatatlan részét is hoz áadjuk. Ez bizonyltja, hogy a tejsavképzésnek a triozephosphat és pyroszőlősav oxidoreductióján kivül még más útja is van.

19. / Über Di carbonsäuren Stoffwechsel bei Bacterium Coli.

Zeitschr. f. physiol. Chemie.250.234.1937.

Társszerző: L. Califano.

Bacterium colinál a C^-dicarbonsav katalyzisnek nincs szerepe.

20. / Über die Function des Activators und die Natur des

Donators in Taubenbrustmuskel. Zeitschr.f.physiol. Chemie. 252. 253. 1938.

Társszerző: Szent-Györgyi A.

A galambizom légzés donátora a dioxyacetonphosphat és az r{'-gly- cerophosphat. mindkettő hexosediphosphatból hasadás utján keletkezik. Az izomból előállított thermolabilis aktivátor mindkettő légzését fokozza.

21. / Über Sásén und Kupferkomplexe. Zeitschr.f.physiol.

• Chemie. 254.165.1958.

Számos organikus és anorganikus anyag komplexképző sajátsága van leirva. -öebizonyítást nye t, hogy ötös és hatos chelatok képződhetnek organikus anyagokkal.

22. / Die Hemmung der Dehydrasen und die Polyphenoloxydase

durch Cu-Komplexbildner. Zeitschr.f.physiol.Chemie

254.200.1938.

Társszerző: E. Porges.

A succinod^hydrogenase és a többi dehydrasek is rézkomplexkötő anyagokkal szemben egyformán viselkednek. Polyphenoloxydaset viszont nem gátolják a rézkomplexkötő anyagok. A dehydrasek esetében minél jobb / komplexkötő egy anyag, annál erősebben gátolja a dehydrogenálást.

23. / Dÿoxymaleinsäure wxydase. Zeitschr.f.physiol.Chemie.

255.125.1958.

Társszerző: Szent-Györgyi A.

A n vényvilágbai igen el van terjedve, egy a szerzők által leirt uj enzym, mely a dioxymaleinsavat oxydálja. így dioxymaleinsav- oxydasenek nevezték el. Ez az oxydatió cyanérzékeny.

24. / Dioxymaleinacidoxydase. Nature, 1938.

Társszerzők: Phillippot E. és Szent-Györgyi A.

Szerzők azt találják, hogy a dyoxymaleinsavoxydase nem minden növényben egyformán érzékeny cyánra. Ennek a különbözőségnek az okát egyenlőre még nem tudják megmagyarázni.

25. / über Dioxymaloinsäureoxydase. Zeitschr. f. physiol.

Chemie. 258.147.1939.

Társszerző: Phillippot E.

A növényekben előforduló eddig ismert oxydasek közül a dioxy- maleinsavoxydase van legjobban elterjedve. Szerzők által megvizsgált 25 növén^, köz 1 mind tartalmazott dioxymeleinsavoxy- daset, de csak a fele polyphenoloxydaset és csak nagyon kevés ascorbinsavoxydaset. A dioxymaleinsav reversibilisen diketo- sawá oxydálódik a növényekben.

вгб