Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/3
1946. május 14., XX. rendkívüli kari ülés - II. fokú magántanári képesítések
/ XIV megismételt preventív röntgen kezelést, amely könnyen röntgen ártalomhoz vezethet. A röntgen kezelés is csak a meglévő ж bőrelváltozások elmúlását eredményezi. Újabb károsodás a röntgen therapia ellenére is, még egész rövid idő után is, újabb pernios perruptiohoz vezethet. 55. Török emlékelőadás a pathoanotomö-genetikai diagnostikai módszer méltatása. /Orvosok Lapja 1946./ Kiemeli, hogy a magyar dermatologie lassan átvette Török diagnostikai módszerének előnyeit, de nem teljes mértékben. Ä módszer előnyei a dennatológiai oktatásban, elkülönitő kórjelzésben egyaránt adódnak.A diagnosis menete 1. anamnesis, 2. a kórbonctani elváltozások meghatározása a bőrben, 3. pathogenesis, 4. a kórokozó kimutatása, laboratóriumi vizsgálatok, 5. betegség diagnosis. A kórbonctani elváltozások más orvosi discipiinákkal szemben a dermatológiában legtöbbször megtekintésre és fizikális vizsgálattal megállapíthatók. A kórbonctani diagnosis értéklést és osztálydiagnosist jelent, tehát lényegesen leegyszerűsíti az elkülönitő kórjelzést, zehaeonlitja a morphologie irányt a kórbonctan iránnyal ás utóbbinak eredményeit méltatja. 54. A klinikai viszketésről,/& kisérleti viszketés ered ényeinek szemszögéből./ /^e g,j elenés alatt iz Orvosok Lapjában./ A kísérleti viszketés eredményeit a klinikai viszketéí megértésének szolgálatába állítja. A klinikai viszketés két csoportját tárgyalja. A centrális /psychés és neurogen/ és periféri kus viszketést. A psychés viszketés diagnosisa csak kizárásos alapon állapítható meg. A periferikus viszketést három részre osztja: 1. exogen, 2. dermogen, 3. hnematogen viszketésre. Az exogen viszketés mach' nismusa azonos a kísérleti viszketésével. A dermogen viszketésnek is két alakját különbözteti meg: a chem ai eredetű /szöv tanyagok okozta/ és a csiklandó-viszketést. /mechanikus viszketés/. A dermogen viszketés legtöbbször seeun- der viszketés, amely a bőr valamely kórbonctani elváltozásához csatlakozik. A hsematogen viszketéshez tartoznak a pruritus sin materia különböző alakjai. A viszketés diagnostikájához ugyanaz az utat követi, mint Török в dermatologie! diagnostikában. 1. Anamnaesis, 2. a kórbonctani, 3. pathogenetikai - lelet - 4. kó okozó kimutatása, laboratóriumi vizsgálat, 5. betegség diagnosis. A viszketés egyes alakjainak és mechanizmusuknak tárgyalása: ilyen az anaiis pruritus a localisait pruritus. Pruritus senilis nincsen. Senilis bőrelváltozások egymogukban nem okoznak vizsketást. A legtöbb senilis pruritus autointoxikatios folyam; t, legtöbbször az emésztő traktusban mutatkozó regressi ós folyamatok következménye. így igen sok esetben gyógyulás érhető el sósav adagolására. A klinikai viszketés therapiának általános részletes megtárgyalása.