Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/3
1946. május 14., XX. rendkívüli kari ülés - II. fokú magántanári képesítések
«./ Ikterus és vorösvérsejtszám. / Ublnár István dr.-al./ A pétfoány Péter Tud. "gy. IV. számi belklinik Járói• Igazgató: I erzog Ferenc dr. Orvosi Felilsp, 1*50 24. szám. / ' 1<LP>-C-Tnsú- , ■ ' I г; ту anaemia pern.-Ъяп в zen vedd toeteg^Tnterkurrens ^ ikterus oatkb* kapcsán"feltőnően növekedett, :.i Jd -annak lezajlása után,- isast csökkent Lz az észlelet hívta fel figyelmünket az ikterus об а того svereajtszám közötti összef Tgcésr*'. F,l>zö>s már Ver zár es Zih , valamint \eisz es Hollós utaltak arra, hogy & bilirubinnak szerepe lehet az erythropoeais szabályozásában. Ki 15 beteg vcrcsvérnejtszámrnai ingadozását követtük az ikterus alatt és intek lezajlása utnQ és a 15 vizsg lt eset közül 8-ban te Iáitok, hogy a beteg erythrocytaszária az ikterus alatt megnőtt • Inzaj Iá зе után erőkként, ^z az Igadozás valószínűleg a verben keringd# epefestékkel »an oki Seezefá gésben. A vérbilirubinszíat emelksfiese kete ^ módón okozhatja a verörversejtszám növekedését: vagy az srythropoesist^ serkenti, voí*y 9 vörösve rsejtek fiziológiás szétesését gátolja. Az utóbbi feltevőd mellett szól, hogy ikterusos savókban a vörösverteetek resisten- tiá j г fokozott. Amennyiben az epefesték Valóban vérteetszétesés gátlása- utján hatna., úgy elképzelhető, ho^y más faktorok mellett a vérbilirubin- tökör is szerepel az egészséges ember srytkrbcytaszénának szab'lyozúsában* f-kozott vertestszéteses ugyanis fokozott epeképz'déshez vezet, ami & reeistc-ntia fokoz'sa által automatikusan gátolhatná sz erythrocyták számának további süllyedését. 9,d/ Ikterus und Fryth.rocytenzahl. /ifit: dr. St. holnár. Ugyanez németül. Zeitschr. f. die exp. lied Íz in. 1930, Band 72. 10./ Uj eljárás a vér /pl?sma/-lepény retrskeiéjónak mérésére. Ír. "eber Stefániával. A Pázmány Péter Tud. Így. IV. sz. belklinikájának közleménye. Igazgató: Herzog Ferenc dr. Orvosi Hetilap, 1930, 35. szám. A közlegényben uj eljárcst ismertetünk, melynek segítségével lehetcegeseé vált a retrákciónak számszerű mérése az ecöig általánosan haszii-latoc becsles helyett.^ A meghatározást citrátos plasmában végezzük mrlynek alvadasát iecalcinálással indítjuk meg. A recalckn.lt plaeraából 2-t.,5 ccm-t egy, erre a célra készített gondosan zsírtalanított üvegedénybe merirJc, ahol az olvadás 10-15 perc alatt teljesen befejeződik. Az clvpdas befejezte után 30 perccel a koagulumot finom üvegpálcával leválasztjuk az edeny faláról, nire megindul a koagulum összehúzódása, mely a retrakcio fokától függően több-kevesebb serumot présel ki magából. 10 perc múlva a töpörödött koagulueot finom csipesszel kiemeljük és a kivi perumot lemérjük. A lepipettázott plasma és a * ÏÎÎm t?tt, ГШП 85№йак ftr: nybaall ításábó 1 kiszámítjuk a kpréselt niTr ssjssiTT&.r1 : r'trakciá ”zíM"rj f°kát 4bu*m P >so j .tol.- ílymodon vizsgálva,- «8-70? zérus, vélik ki.
