Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/3

1946. július 9., XXIV. rendkívüli kari ülés - Magántanári kollokviumok

15

Г

ányzik mind az elméleti, mind a klinikai kiképzésben an általános biológia és különösön örökléstani alap. Innak a pótlásáról tehát gondoskodni kell. Íz a pótlás vidéki egyetemeinken meg is történt .A külföldet illetően p3dig a legutóbbi falsőoktatásügyi kongresszus anyagából is tudjuk, hogy ilyenfél® tantárgy .szinté a világ minden egyetemének orvosi tananyagában szerepel.

Az érvek között amelyek fakultásunkat a múltban u.e. studi- m уптптпя 1 szembeni állásfoglalásra bírták az egyik legjelentősebb az volt, hogy a biológia olyan szédületes terjedelmű, homályos, gyakran sekélyed spekulációidéról, f ilozof álgatásból álló, fizikai és kémiai

t

törvényekre vissza п'чп veze'thező tudomány, hogy annak előadása az orvostanhallgatót inkább megzavarná mint jpem használható ismeretekkel és gondolkodásmóddal látná el^ A régi biológiára mindez kétségtelenül bizonyos fokban érvényes is volt .Az örökléstan modern és exact fejlődése azonban ez 3kat a homályos filozofálgatásokát teljesen kiküszöbölne. jiisérletes módszertana matematikailag megfogható eredményeivel ol/ar természeti törvények megismerésére vezetett, amelyek minden növényi és állati, sőt a legtöbb egysejtű szervezetre is érHü 9Zi

vényesek, tehát valóban általános biológiai törvények.Az ót a , hogy bebizonyosodott, hogy a gének az egész életen át hatnak az örökléstan az életfolyamatok .megértéséhez is nélkülözhetetlenné vált. Néhány példával könnyen lehet a fenti két tételt bizonyítani.A fajok

nem

keletkezése ma már'yí’ilozofliai, világnézeti kérfés, h^nem mind kísérletileg, mind elméletileg megoldható ,és részben megoldott megnyilvá- nulása a mutáció és 'Szelekció élet jelenségeinek;. Az élő 'és élettelen közötti áthidalhatatlannak látszó szakadékot a génekkel sokban rokon kristályos vírusok megismerése szinte tölje-sen -kitöltötte.A nem meghatározásának kérdése ma exact organikus biokémiai szerkezeti problémává vált.Hasonlóképen nyertek konkrét megoldást a génenzimák ás gén-hormonok megismerése által a géhhatás mechanizmusának^ az evolúció •nak az eoigenelshek, a regeneratión&k és a transpiantaclónak kérdései.

446#