Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/2
1946. március 12., VII. rendes ülés - Tanszéki segédszemélyzet
vezetnek célhoz. Zsirban gazdag és vitamint is tartalmazó táplálékot a- dott /Moro-féle vajaspépet»vajastejet/, majd beiktatott burgonyát, főzeléket és húst is. Végezetül áttért sorozatosan tejkeverékekre is. Eredménye a legtöbb esetben nagyon szép volt. A vizenyő rövidésen eltűnt»megszűntek a hasmenések, majd megfordult a sulygörbe és a gyermekek^szépen gyarapodtak. Igen sok esetben vizsgálta rendszeresen a vérsavó refractio- ját. A törésmutató mindig alacsony volt. -Követhető volt, miként változik a vizenyő folytán higabb vérsavó fokozatosan rendessé. A jó hatást a zsirra vezeti vissza és pedig annak A-vitamin tartalmára. 44. / A fűlmütétek javallatairól a gyermekkorban.Orvosi Hetilap.1914. 44/a. Zu den Indikationen der Ohfenoperationen i& Säuglingsalter.Annales taedi atr ^ A csecsemőkorban is gyakoribb 4z occult mastoiditis, mint azt előbb vettük. Idült táplálkozási zavarok esetében az esetek.többségében a műtét után eredményt látott. Toxicosis eseteiben positiv füllelet mellett, ha a megkísérelt kezelési eljárásokra javulás ném következett be, az antro- tomiát ajánlja. Negativ fallelet mellett ne avatkozzunk be. 45. / A vitaminok jelentősége a gyermekorvosi gyakorlatban.Gyógyászati Közlemények.1942.6. Részletesen foglalkozik a különböző vitaminokkal és azoknak gyermekorvosi jelentőségével. 46. / A gycrmekorvoslás tankönyve / Bókay Jénos és Bókay Zoltán-nal/. Az első kiadás 1912-ben jelent meg és bár mindjárt többezer példányban nyomtatták,csakhamar újabb kiadásokra volt szükség és 1925-ben már a negyedik kiadás jelent meg mindegyik bővitve és teljesen átdolgozva. Az első kiadás 682 lap terjedelmű volt, a negyedik 806 lap. Ebből Flesch dr. 460 lapot irt, tehát több mint a felét. Ezek közt vannak a csecsemők táplálásáról, táplálkozási zavarairól és az idegrendszer betegségeiről szóló fejezetek. Flesch Ármin dr.-nak magántanári képesítése óta 45 tudományos dolgozata jelent meg magyar és német szaklapokban. Munkásságának legkiemelkedőbb része az angolkór, a chorea minor, a csecsemő- és kisgyermekkor i tüdőlobok kérdésére vonatkozik. Ezirányu munkásságét a szakkörök is annyira elismerték, hogy 1926-ban a Magyar Gyermekorvosok Társasága az angolkór gyógyítása cimü feferátum megtartására kérte fel nagygyűlése számára A chorea minor luminal-kezeléséről szóló munkássága eredményeit a külföldi gyermekorvosok közül is számosán átvették és alkalmazzák. A csecsemő- és gyermekkori tüdőgyuladások kérdésével való foglalkozásának „ eredménye annak a felismerése, hogy a budapesit /csecsemőhalandóságot ábrázoló görbe nemcsak egy nyári csúcspontot mutat, hanem a téli és tavaszi csúcspontok éppen ilyen fontosak és ezek oka a hurutos megbetegedésekben keresendő. Külön kell kiemelnünk munkásságából a Gyermekorvoslás tankönyvét, amelyet Bókay Jánossal és Bókay Zoltánnal közösen irt és négy kiadást ért el. A negyedik kiadás 1925-ben jelent meg s ezen kiadás 806 oldal terjedelméből 460 lapot irt, tehát több mint felét. Ezek között vannak a csecsemők táplálásáról, táplálkozási zavarairól, ideg- rendszeri betegségekről szóló igen fontos fejezetek s szinte lehetne mondani, hogy évtizedeken át a magyar orvosok és gyermekorvosok nagy száma e tankönyvből tanulta a gyermekgyógyászatot. Flesch Ármin dr.nemcsak sajat maga dolgozott, hanem a vezetése alatt álló intézetekben segéd- és alorvosai is értékes tudományos munkát fejtettek ki. Tekintetes Kar !
