Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/2
1946. március 12., VII. rendes ülés - Tanszéki segédszemélyzet
Az eredmények igen szépek voltak. Minden esetben rendszeres röntgenfelvételekkel és vérphosphor meghatározással is ellenőrizte a gyógyulás menetét. 23. / A hypogalactia kezelése quarzfénnyel. /Karnisa dr.-al/Orv.Hét.1928 23/a. Die Quarzlichtbehandlung der Hypogalaktie. D.M.Wschr.1929.6. . 20 hypogalactia esetben sugározta be quarzfénnyel az emlőket, ez azonban csak 3 esetben Járt eredménnyel, teljes volt az eredménytelenség 13 esetben, a tejelválasztás csökkent 2 esetben és fokozatosan elapadt.2 esetben Igazi hypogalactia eseteiben tehát nem volt eredmény. Mint suggestiv eljárás azonban ennek dacára‘szóba jöhet. 24. / A gyermekek influenzájáról. Therapia. 1929.4. A csecsemők halálozási számának nagyságát az utolsó években nem a táplálkozási zavarok, hanem elsősorban a légutak hurutos megbetegedései döntik el. Foglalkozik az influenza és grippe-járványokkal. Valószínű, hogy létrejöttükben az influeznzabacilluson kivül különböző kórokozóknak, esetleg filtrálható vírusoknak is van szerepe. A csecsemők és gyermekek megbetegedése igen gyakori. A szövődmények közül egyes járványok alatt a közép- fülgyuladások, máskor a tüdőlobok és ggnyes mellhártyalobok gyakoriak. Részletesen foglalkozik a kezeléssel. 23./ A csecsemők téli halandósága Budapesten.Orvosi Hetilap.1929.39. összeállította Főváros statisztikai hivatal adatai alapján, miként.alakult Budapest csecsemőhalandósága at első háború előtti, majd a háború utáni éVekbén áz egyes hóhapokban. Ez mutatta, hogy mig a háború előtti években a görbén a csecsemőhalálozás szokott nyári csúcspontját látjuk, különösebb téli emelkedés nélkül, addig a háború utáni években látunk u- gyan nyári csúcspontokat, a legtöbb évben azonban a téli, ill. tavaszi csúcspontokkal találkozunk. A téli és korátavaszi hónapok nagy csecsemő- halandóságának óla a hurutos megbetegedésekben, tüdőgyuladásokban rejlik. Ezt mutátta azon összeállitása is, amely a tüdőlobok havonkénti halálozásara vonatkozik. 26. / Az intracutan és'subcutan himlőoltásról.Orvosi Hetilap.1929.26. ötvennél több esetben alkalmazta az intracutan himlőoltást. Leirja technikáját és az oltás után észlelhető reactiót. Viszgálta sorozatos cutan oltással mikor áll be immunitás az intracutan oltás után és azt találta, hogy a 8-10. naptél kezdve már nem éred meg az utólag végzett cutan oltás, Javallata ott forog fenn, hol himlőjárvány esetén kell olyan gyermekeket beoltanunk, aki maga eccemás, vagy akinek környezetében van eccema, illetőleg bőrbajban szenvedő gyermek. 27. / A geayes mellhártyalob kezelése csecsemő- és kisgyermekkorban. örvosi Hetilap. I930. 47Ö 27/a. Die Behandlung Der eitrigen Brustfellentzündung im Säuglings- und Kleinkindesalter. Kinderarzt1.Pr.1930.99. T 4 A statisztikák a különböző gyógyitó eljárások értékének elbírálásában ali^ használhatók, mert az össteállitásokban külön kell választani az egy éven aluliakat, az 1-2 év közöttieket az idősebb gyermekektől. Csoportosítani kell kórokozók szerint és aszerint,'hány volt méta- és hány volt synpneumoniós és hányban volt más szövődmény is. Osztályán szerzett tapasztalatai alapján szabályul tekinti, hogy esetről-esetre albirálva járjunk el. Puncitókat végez rendszeresen és utána optochinos mosásokat,igen sok esetben zárt drainaget. Bordaresectiót ne végezzünk, ennek van a legnagyobb halálozási arányszáma. 28. / A csecsemő- és gyermekkori gümőkór kórjelzéséről.Tubercolosis.1930 Részletesen foglalkozik a különböző kórjelző vizsgálatok értékével.
