Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/2

1946. március 12., VII. rendes ülés - Tanszéki segédszemélyzet

5. / Erfahrungen mit Buttermehlnahrung.Medizinische Klinik. 1921./Tor- day dr.-al./- Beszámol a vajas rántott levessel elért szép eredményekről

6. / Az egészséges csecsemő mesterséges téplá/fflásáról.Magyar Orvos. 19

Foglalkozik előbb hypo-, ill. agalactia kérdésével, ezek számát tapasztalatai alapján csekélynek Jelzi. Nem ajánlja a tulerős higitásokat és a széhydrátókkal kevert táplásásnak juttatja az előnyt.

7. / A csecsemőkori hányasról. Magyar Orvos.1921. 9 sz.

Fogolalkozik a hányás különböző alakjaival: l./parenteralis, 2./tultáplá lás, 3./postdyspepsiás, A./elégtélen táplálás, 5./ aerophagia, 6./ atoni as, 7./ csillapíthatatlan hányás, 8./ruminatio, 9./cardiospasmus, 10./ világrahozott pylorustenosis.

8. / A csecsemőkori spasmophilia kezelése quarefénnyel.Orv.Hét.1923.37

8/a. Die ^uarzllschtbohajidlung der Spasmophilia lm S&uglingsalter.Deutsc. Med.Wochensehr. l9 23.48. V ~ '

14 súlyos esetben kísérelte meg a quarzfénykezelést. Gyógyitó hatása min den esetben bekövetkezett. Leggyorsabban hatott az eclampsiára, de elmaradt a carpopedálspasmus és hangrésgörcs. Torusseau, Kvostek is megszűnt és a villamos ingerlékenység is a normális értékre szállott alá.

9«/ A csecsemő- és gyermekkori görcsökről.Magyar Orvos.1924.13.

A görcsöknek két nagy csoportját tárgyalja. Az elsőbe a szervi megbetege désen vagy fejlődési rendellenességen alapulók tartoznak, a túlnyomó ré-r azé azonban funtiós Jellegű. Ezek legnagyobb részét a pathologiás spas- mophiliára tudjuk visszavezetni, kisebb részben szerepel a genuin epilepsia. Megemlékszik a febrilis ecl&mpsiéról és a terminális görcsökről.Rés letesen kifejti az elkülönitő kórjelzést és a therapiát.

10. / A csecsemő- és gyermekkori dysenteriáról.Magyar Orvos.1925.8.

Kiemeli, hogy a dysenteria a csecsemő- és-gyermekkorban sokkal gyakoribb mint sem előbb képzeltük. Rámutat a baktériumos vizsgálat eredményeire éi annak nehézségeire. A fősulyt a klinikai képre helyezi. A gyógyitágban a: étrendes kezelést tartja fontosnak s ellene van a hosszasabb éheztetésnel

11. / A foetalis-peritonitis kérdéseihez.Therapia. 1925« 3.

11/a. Beitrag zur Frage der Foetalen Peritonitis. Jahrb.f.Kh.108.

Ismereteti egy esetét. Három hónapos csecsemő, csillapithatatlan hányás, fogyás,‘melyet az összes vizsgalati eredmények figyelembevétele után orgl nikus eredetre vezetett vissza.A laparatomia igazolta felvételét: pseu- doligamentozus és pseudomembranosus összenövések voltak, amelyet általábs foetalis peritonitis maradványának szoktak tekinteni, míg szerző inkább fejlődési rendellenességre vezeti azokat vissza. Az eset meggyógyult; ez a második szerencsésen végződött eset az irodalomban.

12. / Az angolkór hormontherápiéja.Gyógyászat. 1925.22.

12/a. Zur Hormontherapie der Rachitis. Zeitschr.f.Kh.1925.7^3.

11 esetben alkalmazott hormonos kenőcsös bedörzsöléseket. Az eredmény'neu volt egészen kielégitő. Ezután egyszerű intenziv hosszabb, ideig tartó vaselines bedörzsöléseket alkalmazott nagyon szép eredménnyel. Klinikailag, .röntgennel és.vérchemialilag ellenőrizte. A főszerepet az intenziv-másságénak juttatja, amelynek nagy előnye olcsósága és egyszerű, háznál is keresztülvihető volta. Hatásos támogatója az egyéb elJárásokank.

13. / Az angolkórról.Gyógyászat. 1926.4.

Világrahozott angolkór'sohasem fordul elő, az angolkór kezdetét az első élethónapokba kell helyeznünk. Kiváltó okai közt a hajlamosságnak és fény